„A polip álma”, avagy modern állatvédelem

A hallgatóságot Sótonyi Péter egyetemi rektor, valamint Nagy István agrárminiszter köszöntötte. A rendezvény kiemelt előadója Ovádi Péter, a nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos és Veprik Róbert, az újonnan megalakult Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnöke volt.

A résztvevők is felkapták a fejüket Fekete Sándor György professor emeritus előadásán, aki többek között a polipokkal kapcsolatos legújabb kutatások eredményét tolmácsolta. Eszerint ez a leleményes szabadulóművész puhatestű álmodik, a búvárokkal játszik, kíváncsi, azaz olyan érző lény, amely sok társához hasonlóan megérdemli a védelmet. Az állatok nemcsak éreznek, hanem szenvedhetnek is, és nemcsak a gerincesekről derült ez ki, de a halakról, puhatestűekről és az összes gerinctelen állatról. A tízlábú ráknak például összetett fájdalomérzékelő rendszere van, képesek tanulni és emlékezni. A ragadozópókok megtervezik a támadási útvonalat, s még a csótányok, meztelen csigák is rendelkeznek rövid és hosszú távú memóriával. Az Európai Gazdasági Közösség előírása 1986-ban csak a gerinceseket védte, az Európai Unió 2010-ben a fejlábúakat is beemelte a kutatásba, oktatásba. Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Svájc és Norvégia a dekapod rákokat is védelem alá helyezte, Norvégia pedig a mézelő méheket is.

Dúl Udó Endre, a Nemzeti Agrárkamara állattenyésztési csoportvezetője kiemelte, az állat akkor van jóléti állapotban, ha egészséges, nyugodt, jól táplált, nincs veszélynek kitéve, és nem szenved a fájdalomtól, stressztől. A hatvanas években ez a téma jórészt az állatok látható fájdalmára korlátozódott, manapság azonban egyre több az erre fókuszáló tudományos kutatás, ami további szakmai eszmecseréket kíván. Mivel az állatjólét emberi felelősség, magában foglalja a megfelelő tartási kötelezettséget, a táplálást, egészségügyi ellátást. A csoportvezető hozzátette: Magyarországon még az uniónál is szigorúbb a haszonállattartási szabályozás, ám sajnos még van mit tenni a végrehajtás, az előírások betartása és az ellenőrzés területén, főleg a társállatok esetében. Jó lenne néhány ösztönző eszköz, egyik ilyen a felelős állattartók jutalmazása. Fontos továbbá a gyermekkorban elkezdett állatvédelmi oktatás. Néhány országban már bevezették az állatjóléti védjegyet, bár a fogyasztóknak még mindig kis szegmense hajlandó többet fizetni azért, hogy olyan gazdaságból származó terméket vásároljon, ahol magas szintű az állattartás.

Fodor Kinga egyetemi docens egy döbbenetes számot hozott: az otthon tartott egzotikus állatok megbetegedéseinek 90 százaléka a nem megfelelő tartási körülmény miatt alakul ki, a városi kutyák fele pedig elhízott. Ez azt mutatja, hogy sok esetben az állatot egy számára életidegen környezetben helytelenül tartják. Idetartozik még a felelőtlen szaporítás, amikor bizonyos egyedeket az eredeti testfelépítéséhez viszonyítva eltorzítanak, jó példa erre a csapott hátú német juhászkutya vagy a fajtaszelekciós nyomás miatt végzett arcorri rész rövidülése sok fajtánál.

Miklósi Ádám, az ELTE professzora a kutyaetológiáról szólva elmondta: egy 2016 januárjában hozott kormányrendelet kimondja, hogy ebet tilos tartósan láncon kikötve tartani. A professzor szerint egyáltalán nem lenne szabad állatot láncra kötni, mivel a meghatározott négy-hat-nyolc méteresnek nemcsak súlya van, hanem a szabad mozgást és a szociális kapcsolat kialakulását is gátolja, illetve rossz tapasztalatot tanít a kutyának (nem tud ismerkedni és nem tud menekülni.)

A konferencián részt vett Nagy István agrárminiszter, aki hangsúlyozta, hogy a kormány és a szaktárca év elején online társadalmi párbeszédet indított, így több mint negyedmillióan írták le véleményüket az állatvédelemmel kapcsolatosan. A kormány 141 millió forinttal 67 állatvédő civil szervezet munkáját segíti. A tavasszal megalakult Nemzeti Állatvédelmi Tanács szigorúan fellép az állatkínzókkal, a tiltott állatviadalt szervezőkkel, az illegális kutyaszaporítókkal szemben.

Ovádi Péter miniszteri biztos a civilek lelkiismeretes munkáját méltatta, Veprik Róbert pedig rámutatott arra, hogy a 14–30 éves korosztály teljes mellszélességgel kiáll egy-egy megkínzott társállat vagy meglőtt, megmérgezett vadon élő állat mellett. Emellett továbbra is komoly szemléletformáló pedagógiai munkára van szükség.

Az eseményen szó volt továbbá a környezet- és természetkárosító bűncselekmé­nyek elleni rendőrségi fellépésről, a magánállatkertek vad­állatmentési lehetőségeiről, a közösségi média erejéről és a vállalatok társadalmi szerepvállalásáról. A rendezvényen átadták az Év Állatvédő Óvodája 2021 pályázat díjait, valamint 81 pályázó intézmény Állatvédő Óvoda címet kapott.