A járványról és az egészségügyben bekövetkezett változásokról dr. med. habil. Gasztonyi Beátával

– A megyét a járvány előző hulláma magasabb esetszámmal érintette, mint a harmadik – mondta a főigazgató. – Természetesen fel kell készülnünk arra, hogy bármikor változhat a helyzet. A Covid részlegek munkájába nagyon sok dolgozót vontunk be, akik zöme az intenzív és a belgyógyászati típusú betegellátásban vesz részt. Kisegítjük a megyét is, a hozzánk tartozó társkórházaktól átmenetileg átvettünk bizonyos szakmai profilokat azért, hogy az ott felszabaduló osztályok a Covid-ellátásra koncentrálhassanak. Az elmúlt hetekben Vas megyéből is fogadtunk betegeket.

– Hogyan működik a járóbeteg-ellátás ebben a nehéz időszakban?

– Nincs fennakadás, a szükséges ellátást biztosítani tudjuk, azonban a járóbeteg-szakrendelések racionalizálása megtörtént. Több hónapos átlagban megvizsgáltuk, hogy mennyi járóbeteg-ellátási óraszám elegendő. Ennek eredményeként egyes területeken csökkentettük az óraszámot, de ez a betegellátást nem tette sérülékennyé.

– A várakozási idő, a várólisták hossza megnőtt?

– Az akut betegek ellátása folyamatosan történik, és nem szenvedhet hiányt a daganatos betegek kezelése sem. A képalkotó eljárásoktól a műtéti beavatkozásokig minden olyan ellátás biztosított, amelynek az elmaradása egészségkárosodást okozhatna. Vannak halasztható műtétek, melyek időpontját későbbre kellett ütemeznünk, de abban reménykedünk, hogy ezek programozását a lehetőségekhez mérten mielőbb újra tudjuk indítani.

– Hogyan halad a megyében a koronavírus elleni oltóprogram?

– Eddig pozitívak a tapasztalatok, a lebonyolítás zökkenőmentes. A zalaegerszegi, nagykanizsai, keszthelyi és hévízi kórházban az éppen elérhető oltóanyag mennyiségéhez szabottan dolgoznak az oltócsoportok és a háziorvosok. A járóbeteg-szakrendelések közül a lenti rendelőintézet is bevonásra került a munkába, és mobil oltócsoportokkal biztosítottuk a szociális intézmények ellátottainak és dolgozóinak oltását. Január 5. óta folyamatosan végezzük ezt a tevékenységet, mialatt a vakcinák elosztását a megyei védelmi bizottság koordinálja. Megyei oltási munkacsoport alakult, melynek én is tagja vagyok, kikérik a véleményünket az oltóanyag elosztásáról. A rendelkezésre álló oltóanyag mennyiségéhez igazítjuk az oltócsoportjaink számát. Már túl vagyunk az egészségügyi és rendvédelmi dolgozók, valamint a pedagógusok jelentős létszámú oltásán. Elkezdődött a várandós és szoptatós kismamák oltása és természetesen folyamatosan biztosítjuk a lakosság immunizálást is.

– A megyében tapasztalnak oltásellenességet?

– Az lenne a tökéletes, ha mindenki igényelné a vakcinát. Fontos hangsúlyozni, hogy egyre több tapasztalatunk van az oltások megbízhatóságáról. Rengeteg munkát fektettünk be a lakosság és az egészségügyi dolgozók tájékoztatásába, biztosítunk platformot, amelyen akár telefonon, akár e-mailben kérdéseket tehet fel az, aki bizonytalan. Cél, hogy minél többen igénybe vegyék az oltást.

– Átszervezés zajlott le a megyében a kórházak között, amiről eddig egyetlen hír jelent meg, hogy átadta a keszthelyi és a hévízi tagkórház vezetőjének az országos kórházi főigazgató által kiadott megbízólevelet. Mi az átszervezés lényege?

– A keszthelyi és a hévízi kórházat tagkórházként a Zala Megyei Szent Rafael Kórház irányítása alá helyezték, és a veszélyhelyzet ideje alatt a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházzal is szorosan együtt kell működnünk. A négy kórház közötti kapcsolatnak elsősorban a védelmi feladatok ellátásában és az oltások lebonyolításában van jelentősége. A veszélyhelyzetet követően a keszthelyi és a hévízi kórház marad a Szent Rafael Kórház irányítása alatt. A jól működő szervezeti egységek változatlanul folytatják tevékenységüket, ám azokon a pontokon, ahol a két kisebb kórház támogatásra szorul, nekünk mint irányító kórháznak lesz feladatunk.

– Márciusban életbe lépett az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, mik az első a tapasztalatok? Elfogadták a kollégák az új helyzetet?

– Zala megyében az orvosok, a szakdolgozók és a háttérterület munkavállalóinak 98 százaléka aláírta az új szerződést. Minden kórházban vannak személyes közreműködői szerződéssel dolgozók is, elsősorban a hiányszakmákban. Az ő munkavégzésüket az Országos Kórházi Főigazgatóság fogja engedélyezni ellátási érdekből vagy az alapján, hogy az adott szakterület ellátása a személyes közreműködők nélkül biztosított vagy sem. A jogszabály összeférhetetlenségi rendelkezéseket is tartalmaz bizonyos tevékenységekkel kapcsolatban. Április 29-ig mindenkinek engedélyeztetnie kellett a kórházi munkáján kívüli egyéb egészségügyi tevékenységét. Ez a rendszer tisztábbá és átláthatóbbá teszi azt, hogy ki, hol, mikor dolgozik. Nem arról van szó, hogy nem kapnak engedélyt a kollégák például a magánrendelésekre, de természetesen munkaidőn belül nem folytathat senki magánrendelést. Az is fontos, hogy a pihenőidőt megtartsák az orvosok és a szakdolgozók, tehát az ügyelet utáni pihenőnapon ténylegesen kikapcsolódjanak, és ne a magánpraxisban dolgozzanak. Ez fokozza a betegellátás biztonságát.

– A hálapénz visszaszorítását is célozza a jogszabály.

– Igen. Szerencsére ezzel kapcsolatban nem jelentek meg negatív visszhangok kórházunkban. Az új jogszabályi környezet e téren is tisztább helyzetet teremt, a korábbi, lényegesen alacsonyabb bérezés melletti paraszolvenciát a megemelt fizetések kompenzálják.

– Volt már példa áthelyezésekre a járványügyi helyzettel kapcsolatban?

– A második hullám idején, múlt év októberében és novemberében – mikor a nagykanizsai kórház még nem volt kijelölve Covid-fertőzöttek ellátására – a Kanizsai Dorottya Kórház és más kisebb kórházakból érkeztek hozzánk dolgozók. Eddig a Szent Rafael Kórházból senkit sem kellett áthelyezni más intézménybe. A négy zalai kórház vezetője megállapodott egymással, hogy a saját ellátási területét minden intézmény megpróbálja a saját dolgozóival biztosítani, s ez a harmadik hullámban egyelőre így is van. Ugyanakkor kértünk segítséget, elsősorban olyan felsőbb éves orvostanhallgatók és egészségügyi felsőfokú képzésben részt vevők munkájára számítunk, akik szakszerűen közreműködhetnek a betegmegfigyelésben vagy a telefonos kapcsolattartásban a családtagokkal, megkönnyítve a Covid-osztály munkatársainak dolgát, hiszen ők védőfelszerelésükben órákon keresztül, izolált körülmények között dolgoznak, nincs lehetőségük a telefonálására. Miután elsődleges feladatuk a betegek gondozása, minden bent töltött percre szükségük is van. Azt szeretnénk, ha az orvostanhallgatók – szigorúan a kezelőorvossal folytatott egyeztetés után – tudnának majd információt adni a bent fekvők állapota iránt érdeklődő családtagoknak. Önkéntes munkát vállalva visszatért több nyugdíjas orvosunk is, hogy segítse az oltópont munkáját, így több aktív kollégát vonhattuk be a Covid-ellátásba. A járványhelyzet egyébként mindenkitől nagyfokú rugalmasságot, alkalmazkodókészséget, gyors döntéshozatalt igényel. Ezek a kihívások összekovácsolják a kollektívákat. Azokat is, akiket a belső átszervezés sodort egymás mellé. Akik normál körülmények között csak látásból ismerték egymást, most egymásra utalt kollégák, jóban-rosszban. Mindenkit köszönet illet a helytállásáért, hiszen a dolgozók fizikailag és mentálisan nagyon leterheltek.

– Számos változást él meg az intézmény. Az ön január eleji intézményvezetői kinevezését követően miként újult meg a menedzsment?

– Egy ekkora intézményrendszert csak jól együttműködő stábbal lehet irányítani, én pedig a csapatszellem híve vagyok. Nagyon fontos, hogy együtt húzzuk az evezőket, és ehhez kerestem a megfelelő kollégákat. Dancs Jenő korábbi ápolási igazgató változatlanul folytatja munkáját, míg az orvosigazgatói megbízatást elfogadta dr. Lupkovics Géza. Ő a kardiológiai osztály vezetése mellett szakít időt az irányítási teendőkre, s miután nem szakad el a klinikumtól, a döntések hatását minden oldalról mérlegelni tudja. Gazdasági igazgatónk, Kiss Ilona Andrea külső szemmel látja pénzügyeinket, hiszen Polgárról érkezett hozzánk, ahol az egészségügyi gazdálkodásban szerzett tapasztalatokat és érdemeket. Néhány hét közös munka után azt mondhatom, hogy a menedzsment sikeresen veszi az akadályokat, teljesíti a járványüggyel kapcsolatos valamennyi kötelezettségét és szervezi a további munkát.

– Zajlanak fejlesztések jelenleg a kórházban?

– Noha erről most kevesebb szó esik, több beruházás van folyamatban. Ütemterv szerint halad a nővérszálló felújítása, valamint az egynapos sebészeti ellátást befogadó új épülettömb kialakítása. Folytatódik a családbarát szülészet megvalósítását célzó projektünk, szeretnénk fejleszteni a hemodinamikai és a katéteres labort, idén is adtunk be műszerfejlesztési pályázatot és javaslatot tettünk a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére. Nagyon bízunk abban, hogy zöld utat kap az új belgyógyászati tömb kialakítását célzó tervünk is. A fejlesztésekkel a betegellátás körülményei is javulhatnának, az intézményt jellemző szakmai színvonalhoz méltó módon.