Kustánszeg legszebb része a templomdomb

A főbb útvonalaktól való távolság, a viszonylagos elzártság jótékonyan, biztonságot nyújtóan is hatott az itt megtelepülőkre. A korai leírásokból tudjuk, hogy három település, Tompa, Gyertyánág és Szentiván lakói éltek a környéken. Kustánszeg területe Salomvárral, Keménfával, Pusztapátival, Szilvággyal, Becsvölgyével, Csonkahegyháttal és Németfaluval határos. Az említett három falu közül, Tompa és Gyertyánág nyomai ma is megtalálhatók Keménfa és Salomvár régi földrajzi neveiben. Kustánszeg földrajzi nevei között szerepel például a Gyertyánági-rét, amelynek folytatásaként Keménfa határában találni több „Gyertyánági” kezdetű földrajzi nevet. Tompát tartalmazó földrajzi nevek szintén a keménfai határban vannak, mint Tompa-puszta, Nagy-tompa, stb., de Salomvár kustánszegi határszélen is vannak ilyenek: Kis-tompa, vagy, a Tompa-Gyertyánoskuti-völgy. Szentiván kezdetű földrajzi nevek egyik határban sincsenek, viszont van feljegyzés arról, hogy a szentivániak a kustánszegi Árpás-kertbe érkeztek, s erdőirtással bővítettek maguknak élhető helyet. Feljegyezték, s ezt a Zalai Falvak templomai sorozatunkban fontos megemlíteni, hogy Szentiván a menekülés előtt jeles egyházas hely volt, ismert plébánosai 1334-ből Péter, 1418-ból Gergely, 1421-ből Miklós, 1550-ből György és 1554-ből Bálint voltak. A falu a törökök ezerötszázas évek második felében történt Zala menti pusztításainak eshetett áldozatául.

Kustánszeg, amely a reformáció egyik fontos hely volt, a 16. századig Becsvölgyével közös néven szerepelt. Először 1542-ben nevezik önálló településként, Kustátonházaként írva, majd 1543-tól a Kusthaton család után Kustátonszegnek hívták. „A Kustháton nemesi családdal 1565-ben találkozunk először, mint becsvölgyei nemesekkel. 1598-ban Kusthaton Ferencről hallunk, aki Kusthaton possessióban lévő lakatlan telkét elzálogosítja.„ – írja Müller Róbert, aki a Kustánszeg határában talált Árpád-kori kerámialeletek alapján feltételezi, hogy már ekkor, itt is voltak lakott helyek.

Mint a történelmi háttér felvázolásakor említettük, az emberek viszonylagos szabadságban éltek itt, s mivel nem a földesúr szabta meg a vallásukat, Kustánosháza lett a reformáció híveinek egyik legrégibb gyülekező helye, még Vasmegyéből is idejártak a reformáció hívei lelkigyakorlatra. Meglehetősen későn, csak 1714-ben szerepelt a falu Kustánszeg néven, 1757-ben, pedig Nemes Kustánházát találni az iratokban, a Kustánszeg nevet 1769 óta használja a falu, 1770-ben 42 nemes élt itt.

A református templom a völgyet uraló domb ormán áll, a körülvevő park kedvelt pihenőhelye az idelátogató turistáknak. Tóth Győzőt, Becsvölgye-Kustánszeg-Csonkahegyhát lelkipásztorát kértük meg, hogy mutassa be olvasóinknak az ősi templomot. Tóth Győző, aki közel huszonhat éve szolgál a kis falvakban, a következőkkel kezdi:

- Kustánszegben a reformátusok 1630 után építettek fából, boronából oratóriumot. A fatemplomot több ízben javíttatni, sőt bővíttetni kellett, hiszen az Őrségből is ide jártak istentiszteletre a hívek. Sokszor nem fértek be a templomba, a szabad ég alatt imádkoztak az emberek. A templom javítása érdekében 1769-ben a helyi eklézsia kérvényt küldött a nemes vármegyére, amit elutasítottak, de 1786-ban, II. József engedélyével megkezdhették a templom megjavítását – mondja Tóth Győző.

Megtudjuk, hogy 1799-ben a régi templom helyére újat terveztek építeni immár téglából, melynek égetése három évig tartott. Gyenge János prédikátor a templomépítés alapkőletételéről akkor ezt írta: „A Kustánszegi Templom Fundámentuma tétetett le 20. április.1803. Tettünk le a legalsó fudamentumba két kivájott téglát összve borítva, amely üregbe tettünk írást és némely most folyó pénzeket.” Az építkezés 1803 tavaszán elkezdődött, de a (Napóleoni) háborús viszonyok miatt csak lassan haladt. A pénzük is elfogyott, – ezért 1805–ben kérvényt intéztek az egyházkerülethez, amit Gyenge János és Kustán Gábor vitt el Tapolcafőre. A kapott adományból német kőművesek vezetésével folytatódott az építkezés. A tetőzetet fazsindellyel fedték be, pedig már 1800-ban tárgyaltak Wolf János téglással „cserépzsindöly” ügyében. Végül is, 1813 nyarán készült el a templom, amit szeptember 12-én avattak fel.

Az írások szerint 30 évig jó állapotban volt a templom, majd 1844-ben sürgősen javítani kellett, mert a bolthajtás középen kezdett megrepedni. Nagyobb javítási munkákra 1872-ben került sor, majd több lelkész szolgálata alatt is végeztek felújításokat.

- A 70-es évek elején Nagy Kolozsvári István lelkipásztor irányítása alatt újult meg templom. A többször renovált templomunk legújabb felújítása 2013. szeptember 23-án, megépülésének 200. évfordulóján kezdődött el és 2014. nyarán fejeződött be. Ekkor történt meg az imaház külső vakolatának felújítása, az ablakok cseréjére, a karzaton új padok készítése, a padozat cseréjére, a templombelső meszelése, valamint a templomtorony bádog lemezborításának festése. E nemes épület ékes bizonyítéka annak, hogy eleink nemcsak meghallgatták Jézus Krisztus hívását, a tőle nyert buzgósággal, erővel megvédték hitüket, egyházukat is! Isten kegyelméből sok mindent tehetett a gyülekezet, hisz hitének gyümölcseit, lelkének jövőbe vetett reménységeit, áldozatvállalását két keze munkájával kész volt Isten és e világ előtt megvallani – fogalmaz a lelkipásztor.

Kustánszegen két iskolaépület is volt, s ezek egyikéből alakítottak ki a katolikusok számára templomot. A gyermekek ma a szomszédos Csonkahegyhátra járnak iskolába. A falu külterületén szintén gyönyörű környezetben éli mindennapjait a paraszai községrész, ahol patinás, szoknyás harangláb található. Bécs Tiborné polgármester így összegzi egyházi helyeik mindennapjait:

- A katolikus templomról nekem is vannak emlékeim, mi alsótagozatosként abban az iskolában tanultunk, amelyikből a katolikus templom lett. Az egyházak önkormányzati segítséget nem igazán kérnek, majdnem mindent megoldanak saját erőből. A református templomot az elmúlt években felújították, a templomdombot pedig közösen szépítjük, mindenki a saját területét tartja karban, mivel Kustánszegnek ez az egyik legszebb része, így erre különösen figyelünk. Önkormányzatunknál az ajtó nyitva áll, ha bármilyen segítséget kérnek, szívesen segítünk. A katolikus templomnál tervezzük a nagyobb fák kivágását, hogy a templom láthatóbb, nyitottabb környezetű legyen.