Frissen Zalából

2021.04.28. 07:00

Búzát szenteltek Reziben a kiváló termés reményében

A kedvező időért és a jó termésért könyörögtek a Szent Donát nevét viselő hegyi kápolnánál a hagyományos Szent György-napi szentmisén, amelynek végén Kiss László esperes-plébános megszentelte a friss búzahajtásokat.

Péter B. Árpád

A friss búzahajtásokat Kiss László esperes-plébános áldotta és szentelte meg

Fotó: Péter B. Árpád

László atya a szertartás után lapunknak elmondta, a búzaszentelést Libériusz pápa rendelte el a 300-as években, s ma is létezik az az útvonal, amelyen Nagy Szent Gergely pápa idejében Rómában kimentek a búzatáblákhoz, hogy megszenteljék a vetést és kérjék a Jóisten áldását és kegyelmét.

– Már a középkor elején elterjedt ez a szokás Európában, különösen Franciaországban – folytatta Kiss László –, a XI. században Németországban is rendszeressé vált ez a szertartás, és valószínűleg német hatásra Magyarországon is megjelent a rítus. Nálunk hosszú időn át a hívek körmenetben, a Mindenszentek litániáját énekelve, zászlókkal és keresztekkel vonultak ki a templomtól a legközelebbi búzatáblához, s ott végezték el a búzaszentelést, a Jóisten segítségét kérve egész évi munkájukra azért, hogy minden családnak meglegyen a mindennapi kenyere.

A friss búzahajtásokat Kiss László esperes-plébános áldotta és szentelte meg
Fotó: Péter B. Árpád

Az esperes-plébános emlékeztetett, a kenyér az élet jelképe, s akivel megosztjuk, az az életünk részévé válik.

– A szántástól, vetéstől kezdve az aratáson, cséplésen, őrlésen át egészen a kenyérsütésig minden mozzanatban ott az aggodalom, a félelem és a remény – fogalmazott Kiss László –, vagyis az ember élete, ezért is kiemelt szimbólum a kenyér.

A búzaszentelés Szent Márk ünnepéhez kötődik, de Reziben hagyományosan egy nappal korábban, Szent Györgykor végzik, amely a település gazdáinak fogadalmi ünnepe. Az esperes-plébános ennek eredetéről azt mondta, vélhetően hajdan ilyenkor egyszer elvitte a fagy a már rügyező szőlőt, az emberek pedig úgy döntöttek, e napon szentmisére gyűlnek össze a hegyi kápolnánál, és kérik Isten segítségét, hogy őrizze meg a terményt, a vetést, a szőlőt, és óvja meg az időjárás viszontagságaitól.

E fogadalom máig érvényes, így Szent Györgykor – s ezenkívül még Szent Donát és Keresztelő Szent János ünnepén – tartanak szentmisét a hegyi kápolnánál, amit a tavasz kezdetén összekötnek a búzaszenteléssel.

A megáldott friss hajtásokból a szertartás után a hívek haza is vihettek, lelkükben hordozva az egyik könyörgés szövegét: „Mindenható Isten, kegyességedhez fohászkodunk, hogy e zsenge vetéseket, amelyeket a meleg és az eső által nevelsz, áraszd el áldásod bőséges harmatával, és őrizd meg a termés beéréséig. Add meg népednek, legyen mindig hálás ajándékaidért, hogy a földnek terméséből az éhezők bőségesen jóllakjanak, s a szegények és szűkölködők is zengjék nevedet, Krisztus a mi Urunk által.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában