2030-ra válna szellemiségében is reformátussá a nagykanizsai Rozgonyi-iskola

A lépés azt a célt szolgálná, hogy a tavaly elindult és szépen fejlődő református óvoda felnövekvő gyermekei ugyanabban az építő légkörben fejlődhessenek tovább általános iskolai tanulmányaik során, mint amilyennel az oviban megismerkedhettek. A tervezett átvétel azonban – azon túl, hogy rozgonyis szülők is felvetették az ötletet az azt kezdeményező Hella Ferenc református esperes, lelkipásztornak – nem váltott ki osztatlan sikert. A Facebook-on olvasható kommentekből az derül ki: van, aki a vallást utasítja el csípőből, más a református felekezetet, de olyan is akad, aki egyenesen azt állítja, hogy az egyház „lenyúlja” a néhány évvel ezelőtt felújított épületet. Pedig erről – mint azt Hella Ferenc kijelentette – szó sincs.

- Az átvétel során az épületre – amely Nagykanizsa város tulajdonában maradna – bérleti szerződést kötne az egyház, ami csak a működtetést venné át – bocsátotta előre az esperes, lelkipásztor. – Azt gondolom, érthető, ha sokakban vetődnek fel kételyek egy ilyen jelentős lépés kapcsán, de mindenkit meg szeretnék nyugtatni, hogy a református egyház már létezése kezdeteitől jelen volt az oktatásban. Magyarországon is 180 intézményt működtet az érintettek megelégedésére az óvodától az egyetemig, tehát a szükséges tapasztalat és a szellemi tőke rendelkezésre áll. Nem született végleges döntés senki feje fölött, a közgyűlési frakciók tagjaival és minden érintettel egyeztetünk. Döntés csak mindez után következhet a szülők és az iskolában dolgozó pedagógusok bevonásával – a titkos szavazás az iskolában lesz március 22-én, hétfőn 7 és 19 óra között. A Nagykanizsai Református Egyházközség akkor tudja átvenni az iskolát, ha megkapja a szavazatok egyszerű többségét, azaz a voksok 50 százalékát +1 szavazatot. Ha az a döntés születik, hogy nem vehetjük át a Rozgonyi-suli működtetését, akkor azt is elfogadjuk, úgy tekintünk rá, hogy az az Isten akarata.

Hella Ferenc fontosnak tartotta hangsúlyozni: a 2021/2022-es tanévre érkező szülők gyermekei még a jelenlegi oktatási-nevelési felfogásban és rendszerben (például általános erkölcstant tanulva) tanulnak nyolcadik osztályos korukig ugyanazoknak a pedagógusoknak a segítségével.

Marad ugyanaz a házirend, a pedagógiai program, ugyanazok a tankönyvek, és ugyanazoknak a követelményrendszernek kell megfelelni, mint eddig is. A gyermekek csak abban a tekintetben lesznek egy református iskola tanulói, hogy az egyház üzemelteti az intézményt. Az említett szavazás tehát a jövőben a Rozgonyiba iratkozó, azaz a most középső csoportos óvodás, vagy még meg sem született gyermekek jövőjéről dönt, a Rozgonyi 2030-ra lesz ténylegesen, szellemiségében is református.

- A gyermekek számára a tőlünk telhető legszínvonalasabb oktatást biztosítanánk és szeretetben nevelnénk őket. Ami pedig a pedagógusokat illeti, szeretnénk, ha minden pedagógus, aki úgy érzi, hogy azonosulni tud a céljainkkal, itt maradna az iskolában – szögezte le Hella Ferenc. – Tagadhatatlan változás, hogy az átvétellel megszűnne a közalkalmazotti jogviszonyuk, azonban egyházunk garantálja, hogy ugyanazt, vagy még magasabb bérezést biztosít, mint a mostani. Maradna a jubileumi jutalom rendszere és ahogy az ország többi intézményében, itt is biztosítanánk cafeteria juttatást a teljes alkalmazotti közösségnek, továbbá kidolgoznánk egy hűségjutalmi rendszert, ami meghatározott időközönként anyagi elismerést jelentene az iskolában dolgozó pedagógusoknak.

Hella Ferenc arra számít: az egyeztetési folyamat eredményeként szülőkkel, a pedagógusokkal és a politikai döntéshozókkal együttműködve, közösen olyan iskolát alakíthatnak ki, ahol jó körülmények között, modern eszközökkel tanulhatnak a diákok és megkaphatják azt a szeretetet, odafigyelést, illetve törődést, amire minden gyermeknek szüksége van.