Zalai falvak templomai Surd 12 – Katolikus kezdet után evangélikus térnyerés

A Zalai falvak templomai sorozatunkban Kanász Viktor a következőkkel folytatja Surd egyháztörténetét:

- Az elmúlt évekig az evangélikus templomot tartották Surd első szakrális épületének, azonban, ahogy nemrég fény derült rá, már a középkorban katolikus templom állt a faluban. Az első forrásunk erre egy 1454-es oklevél, melyben a surdi plébános is szerepel, egy 1542-es összeírásában pedig Miklós surdi plébánosról jegyezték fel, hogy 35 dénár volt az adója. A plébánia felállítására az 1330-as évek és 1454 között kerülhetett sor, és 1542-ig bizonyíthatóan működött. Egy újonnan előkerült forrás szerint a mai Petőfi utcától délre lévő Szakál hegyen lehetett a templom, melynek a romjai még 1819-ben is látszódtak. Az ezt követő három évszázadban, kisebbségben bár, de laktak katolikusok a településen. 1778-ban például 238 katolikus és 482 lutheránus, valamint 13 kálvinista élt Surdon. A két felekezet közti viszony nem volt mindig békés, több atrocitás is érte a helyi katolikus híveket. Az 1770-es években például a híres Küzmics István lelkészt panaszolták azért be, mert gyalázta a katolikus vallást… A hódoltság koráig a veszprémi, majd az 1770-es évekig a zágrábi püspökség alá tartozott a falu, ekkor Padányi Biró Márton püspök Kanizsát és környékét újra Veszprém joghatósága alá vonta, viszont 1993-tól Veszprémtől az újonnan megalakuló kaposvári egyházmegyéhez került. Surd katolikus lakosai a 20. századig templom nélkül maradtak. 1933-ban Berkovits Imre zákányi plébános vezetésével megépült az iskolakápolna, amely katolikus elemi iskolaként és tanítója lakhelyeként is működött. A kápolna titulusa Jézus Szíve lett. A katolikus iskola a kommunizmus első éveiben megszűnt, viszont a kápolna a rendszerváltásig működött. A katolikus templom felépítésének terve már az 1940-es években felmerült, erre csak jóval később kerülhetett sor: 1989. április 30-án szentelték fel a Jézus Szíve templomot, amit 2001-ben renováltak. Kutatjuk a falu és környéke vallási életének történetét, a közeljövőben több kötetben szeretnénk bemutatni az eredményeket.

Bojtor Róbert plébános az előbbieket a követőzőkkel egészíti ki:

- Az iskola-kápolna az államosításkor elkerült az egyházközség tulajdonából, a rendszerváltás után, az önkormányzati tulajdont követően, a közelmúltban értékesítették, s lakóház lett. A templom a 25. éves jubileumára teljesen megújult. Új héjazatot kapott, falszigetelést, az összes nyílászáró tölgyfából készült újra, belül, Olaszországból vásárolt mészkőre cserélték a járóburkolat. Célunk a katolikus hívek megtartása, lelki békéjük erősítése, hogy hitükben találkozzanak a bennünket szerető irgalmas Istennel! Családias légkörben, úgy 50 fővel várunk minden jó szándékú embert a vasárnapi szentmisékre.

Surd Nádasdy-birtok volt, a nádor családjának és az itt lakó hitvalló ősöknek köszönhető, hogy ma az egyházmegye legrégibb múltra visszatekintő gyülekezete, amely már akkor anyagyülekezetté alakult, s 1600-ban állt az első, fából készült templomuk. A török uralom után sorsukat megkeserítette, hogy ez a vidék is a protestánsokat fanatikusan üldöző I. Lipót uralma alá került, az akkor dúló ellenreformáció a gyülekezetet is megtépázta. A helyzet csak akkor javult, amikor az 1681. évi XXVI. törvénycikkben felsorolt artikuláris helyeken az evangélikusok és reformátusok hivatalosan is gyakorolhatták vallásukat. Bár Surd nem volt „artikuláris” hely, a hívők kiharcolták ezeket a jogokat.

A 18. században Surdon szolgáló lelkészek közül kiemelkedett Küzmics István, aki 1755 és 1779 között a szlovének prédikátora volt, s a vend irodalmi nyelv megteremtőjeként tartják számon, vend/szlovén nyelvre lefordította az Újszövetséget, amit Halléban adatott ki. A legrégebbi anyakönyv 1755-ből maradt fenn. A régi, sokat javítgatott templom helyett újat építettek, amelyet 1797. novemberében szenteltek fel.

Az 1848-as események mély nyomot hagytak a falu életében. Szalóky Elek lelkész megörökítette a drávai átkelőnél kivonuló Jellasics katonáinak pusztítását. „ A vereséget a horvátok azzal bosszulták meg, hogy majdnem az egész közösséget felégették. A legtöbbnek nem maradt egyebe, mint ami rajtuk volt.”

1869-ben nagyobbították, s tornyot építettek a templomhoz, amely akkor nyerte el a jelenlegi formáját. Az építkezés költségeihez Ferenc József király 300 forintos adománnyal járult hozzá. Nagy áldozattal új iskolát és új tanítólakot építettek 1878-ban. A Tolna megyéből származó Sass István tanító munkájának elismerését jelzi, hogy a Dunántúli Evangélikus Tanítóegyesület elnöki tisztét is betöltötte. Az 1954-től szolgáló dr. Pusztai László idején többször végeztek renoválást, átalakítást, a templomon, amelynek falára 1970-ben helyezték el a Küzmics-emléktáblát. Pusztai 29 évig szolgált a gyülekezetben, s 2002-ben, a községben elsőként választották díszpolgárrá. Smidéliuszné Drobina Erzsébet volt a gyülekezet lelkésze 1982-től, 2003-ban Küzmics István egykori lelkész és bibliafordító születésének 280. évfordulója alkalmából szlovén nyelvű emléktáblát helyeztek a templom falára.

-A Surdi templomot pályázati segítséggel 2014-2015-ben restaurálták. Élő gyülekezet a surdi, s nagy szeretettel veszi körül a templomát, büszkék arra, hogy artikuláris gyülekezet tagjai. A templomot istentiszteleti időn kívül is lehet látogatni, ehhez nálam kell jelentkezni, s ez sokszor meg is történik. Sajnos, a vírushelyzet mindent felülírt és a gyülekezeti élet a virtuális térbe tevődött át. Öröm, hogy a virtuális térben sokan kísérik figyelemmel az online térben közvetített istentiszteleteket, bibliaórákat. Készülünk, hogy amint lehet, a hagyományos gyülekezeti életet újraindítsuk – fogalmaz Veres József lelkész, Kanász János a falu polgármestere pedig a következőket mondja a falu hitéletéről:

- Amiben csak tudjuk, segítjük a felekezeteket. Legutóbb a katolikus templom kerítésének megújításában, s templom előtt lévő parkoló felújításában is részt vett az önkormányzat. Az evangélikus egyházközség támogatásában is maximálisan is kivettük a részünket. Most több mint hatszázan élünk Surdon, a falu fele-fele arányban evangélikus illetve katolikus vallású. Arra törekszünk, hogy Surd vonzerejét növeljük, amihez templomaink is hozzájárulnak.