Földrengés

2021.02.23. 15:00

Reális veszély a földrengés – Mit tegyünk, ha bekövetkezik?

A horvátországi természeti katasztrófához hasonlóra már hazánkban is többször volt példa, a huszadik században három 5-ös magnitúdónál nagyobb földrengés pusztított.

Budai Dávid/Vas Népe

A 2020. december 29-i horvátországi 6,4-es magnitúdójú földrengésre, valamint az ahhoz kapcsolódó, igen erős elő- és utórengésekre egész Magyarország felfigyelt. Az események kapcsán a közelmúltban a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium is kiadott egy közleményt, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy Magyarországon is előfordulhat olyan földrengés, ami akár súlyos következményekkel is járhat. A földrengések oka ugyanis a térség aktív geológiai fejlődése, márpedig a Kárpát-medence (földtani szempontból a Pannonmedence), valamint a környező hegyláncok mozgása, gyűrődése mind a mai napig tart.

Nálunk a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európai platform között. A veszélyeztetettség egyértelműen kisebb, mint például a Csendes-óceán körüli térségé, de a tavaly decemberi horvátországi földrengéshez hasonló magnitúdójú és hatású rengés Magyarországon is előfordulhat.

1763-ban Komárom, 1834-ben a magyar–román határ közelében található Érmellék térségét sújtotta hasonló katasztrófa. A huszadik században 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben, 1956-ban Dunaharasztiban keletkezett 5-ösnél nagyobb, 1985-ben pedig Berhidán 4,9-es magnitúdójú, jelentősebb károkat okozó földrengés.

A közelmúlt sem teljes nyugalomban telt, 2011-ben Oroszlánynál rengett meg a föld 4,5-ös magnitúdóval, a főrengést becslések szerint majdnem egymillió ember érezte, 2013-ban pedig a Heves megyei Tenk közelében pattant ki egy 4,8-es magnitúdójú földrengés, a rengés által okozott épületkárok meghaladták a 600 millió forintot.

Az ismert földrengések statisztikai vizsgálata alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések hazánkban átlagosan 40–50 évente várhatók.

Mit tegyünk, ha földrengést érzékelünk?

Röviden: épületen belül fedezékbe kell bújni, szabadtéren el kell távolodni az építményektől. A fedezék lehet stabil asztal, ágy, ajtókeret; ezek hiányában a szoba sarka, ahol a leginkább elkerülhető, hogy tárgyak vagy vakolat essen a fejünkre. Szabadtéren távolodjunk el az épületek közeléből, legalább azok magasságával megegyező távolságra. Csak így kerülhetjük el a lehulló épületelemek, tetőcserepek, kéménydarabok okozta sérüléseket.

A földrengések hatásának súlyos következményei lehetnek akkor is, ha maga a földrengés távolabb történt. A horvátországi földrengés nyomán csak Magyarországon milliárdos nagyságrendű kárigényt regisztráltak. Ennél sokkal súlyosabb károk keletkezhetnek már akár egy kisebb földrengés esetén is, ha az sűrűn lakott területen vagy kritikus infrastrukturális létesítmények közelében következik be.

Az általunk ismert legrégebbi „hazai” földrengés, Savariában volt 456. szeptember 7-én, Avitus uralkodása alatt. A földrengés keletkezési helyét nem sikerült pontosan megállapítani, de valószínűleg a Mur-Mürtz zónához kapcsolható, forrása Szombathelytől 35 km-re ÉNY-ra tehető.

A földrengések észlelésével, helyük és nagyságuk meghatározásával, az ezzel kapcsolatos kutatásokkal a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium foglalkozik. Ide tartozik a korábbi, akár műszeres adatokon, akár történelmi feljegyzéseken alapuló földrengések meghatározása is. A kutatási eredmények alapján az várható, hogy egy Magyarországon élő ember élete során jó eséllyel tapasztal érzékelhető földrengéshullámokat. A földrengések kutatását és az ebből eredő talajmozgások intenzitásának meghatározását a lakosság is hatékonyan segítheti azzal, hogy a veszély elmúltával megosztja az észlelt földrengéssel kapcsolatos megfigyeléseit, tapasztalatait a kutatásokat végző szeizmológusokkal.

Kiemelt kép: Romok összezúzta autó Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,3 erősségű földrengés volt Közép- Horvátországban

Ezek is érdekelhetik