Állami támogatás érkezik a falusi kisboltok hálózatának bővítésére

A falusi bolthálózat bővítése már tavaly felmerült lehetőségként, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár január legelején pedig már konkrét célként beszélt róla. A csütörtöki bejelentés legfőbb újdonságát tehát a célterületre 2021-ben fordítandó összeg nagysága jelentette. A téma kapcsán Vigh László ország­gyűlési képviselő úgy fogalmazott lapunknak: a Magyar Falu Program egyik előnyét a rugalmassága adja, folyamatosan tudnak alkalmazkodni azokhoz az igényekhez, amelyeket az ötezer lélekszám alatti települések vezetői fogalmaznak meg.

– Az aprófalvas településszerkezetű, tehát a Magyar Falu Programban kiemelten érintett Zala megye egyik egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjeként magam is folyamatosan arra biztatom a polgármestereket, hogy mondják el, mit látnak szükségesnek fejleszteni, mihez várnak kormányzati segítséget – magyarázta Vigh László. – A falusi kisboltok ügye ezen beszélgetések során többször is szóba került, Zalában is vannak konkrét települések, ahol hiányolják azok meglétét. Nemcsak azért, hogy a napi létszükségleti árucikkeket be tudják szerezni a helyben élők, hanem azért is, mert a bolt egyben fontos közösségi színtér is.

A képviselő hozzátette: az elmúlt évtizedekben a falvak sorra veszítették el a közösségi színtereiket. Óvoda, iskola, háziorvosi rendelő és váróterem, védőnői rendelő és váróterem, játszótér, művelődési ház, posta, sporttelep, templom-plébánia, polgármesteri hivatal, kocsma-italbolt, húsbolt, vegyesbolt – 13 olyan hely, amelyek egykor igen fontos közösségi színterek voltak egy-egy településen. Ha időben még távolabb tekintünk vissza, akkor továbbiakat is említhetnénk, például a tejcsarnokot.

– A pályázat kiírója tudatában van annak, hogy akadnak falvak, ahol ezeknek egyike sincs már meg – sorolta tovább Vigh László. – Művelődési ház ugyan a legtöbb településen van, de azokat többnyire csak a rendezvények idejére nyitják ki, ezért a közösségi színtér funkciónak kevésbé felelnek meg. Egy bolt viszont napi nyitvatartással működik, oda normál életkörülmények között, tehát amikor nincs ez a pandémiás időszak, rendre bejárnak az emberek, beszélgetnek egymással, így létrejöhet az adott falu valódi közösségi színtere.

A képviselő azt is elmondta, boltot természetesen csak ott célszerű megnyitni, ahol van annyi vásárló, hogy fenn is lehessen tartani. Ennek érdekében a hagyományos vegyesbolti árucikkek – alapvető élelmiszerek, háztartási vegyiáruk – forgalmazása mellett akár a vény nélkül vásárolható gyógyszerek árusítása és az alapvető postai szolgáltatások, például levélfeladás lehetőségének megteremtése, de egy lottózó vagy kávézó üzemeltetése is megoldást jelenthet.

Terveket szőnek

A 86 lakosú Keménfán is ilyesmiben gondolkodnak. Cser Gábor polgármester azt mondja: a falu vegyesboltja évekkel ezelőtt éppen azért zárt be, mert az üzemeltetője annak ellenére sem tudta rentábilisan működtetni, hogy az épületért a tulajdonos önkormányzat nem kért bérleti díjat.

– Az immár több mint öt éve bezárt boltunknak valóban volt egyfajta kulturális szerepe – magyarázta a polgármester. – Olyan színtér volt a faluban, ahol a helybéliek a szó valódi értelmében összeültek, elbeszélgettek egymással. A megszűnésében a nagy bevásárlóközpontok térnyerésének volt talán a legfontosabb szerepe, a nagybevásárlásokat ugyanis egyre inkább ott intézték az emberek, így a helyi boltot csak sürgős esetekben keresték fel.

Cser Gábor azt mondja, amikor először értesült a falusi boltok pályázati támogatásának kormányzati szándékáról, beindult a fantáziája. A régi vegyesbolt és kocsma épülete jelenleg is az önkormányzat tulajdonában van, annak felújítására egy esetleges újranyitás előtt mindenképpen szükség lenne. A faluközpontban álló épület melletti terület egy részét már korábban elkezdték térkövezni, így az akár kerthelyiségként, szabadtéri közösségi térként is szolgálhatna, főleg úgy, ha végre elkészülne az oda megálmodott közösségi kemence is. A Magyar Falu Program új fejlesztési célterülete talán ezen tervek megvalósítására is kínál lehetőséget.

Több lábon állva

– Ahhoz, hogy a jelenlegi piaci körülmények között egy falusi vegyesboltot fenn lehessen tartani, 200-250 fős állandó vevőkörre van szükség – mondja Kercsmár István, Resznek polgármestere, aki családi vállalkozásban már közel három évtizede üzemeltet boltot, kocsmát és tekézőt, melyekhez néhány éve egy dohánybolt is társult. A 270 fős kisközség önkormányzati vezetőjének így több szemszögből van rálátása a területre. Egyrészt úgy véli: a lakosság alapellátásának biztosítása miatt szükség van a helyi boltokra, de a fenntartásuk már kőkemény gazdasági kérdés.

– Ahhoz, hogy egy falusi kisboltot minimális nyereséggel üzemeltetni lehessen, milliós nagyságrendű árukészletre van szükség – mutat rá. – Emellett a működtetés költségeit is ki kell termelni, négyféle járulékot fizetünk, áfát, iparűzési adót, a dohánybolt után koncessziós díjat, a rezsiköltségekről nem is beszélve. A pénztárgépek után havonta több mint ötezer forintot kell befizetnünk, most pedig jön a kártyaleolvasó kötelező beszereltetése, aminek ugyancsak lesz díja. Ezeket a költségeket egy falusi bolt, ahol a miénknél is kisebb a vevőkör, csak abban az esetben tudja kitermelni, ha folyamatosan kap működési támogatást is. Az például egy fontos kérdés, hogy vajon erre biztosítana-e lehetőséget a pályázat.

Kercsmár István kérdésünkre azt is elmondja: egy Resznek méretű településen egy bolt önmagában nem hoz akkora bevételt, amennyibe önmaga és családja megélhetése, a gyermekeinek taníttatása került. A kocsma, a dohánybolt és a tekéző üzemeltetése – tehát a több lábon állás – ugyanakkor azt is jelenti, hogy az év 365 napján, reggel hat órától éjfélig kell talpon lenniük. A falusi kisboltok egyik fő előnyét ugyanis a rugalmasság jelenti, ha úgy adódik, hogy a vasárnap délelőtti főzés során derül ki, elfogyott otthon a liszt vagy az étolaj, hozzájuk ilyen esetekben is lehet fordulni. Ugyanakkor évek kellettek ahhoz, hogy a szakmába beletanuljanak, hogy felmérjék, melyik árucikkből mekkora készlettel rendelkezzenek. Ezt egy szemléletes példával érzékelteti: ha egy nap húsz kenyeret rendel, akkor könnyen előfordulhat, hogy lesz vevője, akinek már nem jut. Ha harmincat, akkor vélhetően néhány darab rajta marad.

Megtalálni az egyensúlyt

– Évtizedekkel ezelőtt egy falusi bolt árupalettája sokkal szélesebb volt, mint a mostani – mutatott rá Kercsmár István. – Kerékpártól kezdve egy doboz szögön át az ollóig bármit meg lehetett vásárolni ott, de ha arra volt igénye a vevőnek, akkor még a hűtőszekrényt is meghozatták neki. Ma már közel sincs így, a napi fogyasztási cikkeken, tehát az élelmiszeren és a háztartási vegyiárun kívül nem éri meg mást tartani. Nem tehetem meg, hogy egy ritkábban keresett árucikkben hónapokig vagy évekig bent álljon a pénzem.

Azzal a felvetéssel, hogy boltot csak ott szabad nyitni, ahol az (esetleg némi támogatással) fenn tudja magát tartani, Vigh László és Cser Gábor is egyetért. Keménfa polgármestere azt mondja, maga is vállalkozó, tisztában van azzal, hogy a piac diktál. Azt az egyensúlyt kell megtalálni, ahol mind a két szempont, tehát az üzleti érdek és a falufejlesztési, közösségi cél is érvényesülni tud. Cser Gábor úgy véli, Keménfán akkor biztosan lenne igény egy helyi kisboltra, ha annak az árszínvonala fel tudná venni a versenyt a mozgóboltokéval. Az emberek jelentős része ugyanis árérzékeny, amit többek között az is alátámaszt, hogy a falugondnoki szolgáltatás azon részét, amely a bevásárláshoz nyújt segítséget, a helyiek közül többen igénybe veszik. A zalaegerszegi piacon vagy a zalalövői üzletekben ugyanis általában olcsóbban hozzá lehet jutni az árucikkekhez, mint a mozgóárusoknál.

– A falusi kisboltok támogatásával nem az a cél, hogy konkurenciát teremtsünk a már meglévőeknek, vagyis nem azokon a településeken akarunk újabbakat nyitni, ahol már működnek boltok – szögezte le Vigh László. – Ez a lehetőség kifejezetten azoknak a falvaknak szólna, amelyek régóta nélkülözik azokat, de a helyiek úgy látják, hogy szükség lenne rá, s fenn is tudják tartani. Azt, hogy pontosan mit is foglal magába a támogatás, a pályázati kiírás fogja egyértelművé tenni, ez márciusra várható.

A képviselő azt is megemlíti, vannak már pozitív példák, jó gyakorlatok a megyében. Ilyen a tavaly augusztusban megnyitott szentgyörgyvölgyi reggeliző, helyitermékbolt és lottózó, vagyis a Tökmag, amely éppen azt a közösségi színtér feladatot tölti be, amit célként fogalmaz meg a pályázat kiírója. Ugyan a pandémiás időszakban csak részlegesen üzemelhetnek, ám a nyitás utáni egy-két hónap bebizonyította, hogy piaci viszonyok között is életképes tud lenni a helyi szociális szövetkezet által üzemeltetett kereskedelmi-vendéglátó egység.