Zalaegerszeg gazdaságfejlesztése példamutató lehet a régió számára (videó)

Január közepén kissé szokatlan eseménnyel, cseresznyefák ültetésével kezdődött a zalaegerszegi program. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szerint a jelképes akció üzenete, hogy az élet nem áll meg, a fejlődés és az építkezés folyamatos. Csakúgy, mint amikor a fogadóépületet betonozták ugyancsak télen. A fák később egyéni azonosítót, táblát kapnak, így 20-30 év múlva is emlékezni fognak az ültetők nevére.

A sajtótájékoztatón Palkovics László miniszter, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosa elsőként arról szólt, hogy szeretnék bemutatni, Zalaegerszeg miként illeszkedik egy nagyobb gazdaságfejlesztési régióba. Egy-egy terület korszerűsítése ugyanis nem vonatkozhat csupán a nagyobb városok fejlődésére. Kérdés, hogy miként tudnak az adott terület különböző gazdasági szereplői együttműködni. Cél, hogy az egész ország hasznát lássa a kormány gazdasági, társadalmi döntéseinek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által tavaly létrehozott gazdaságfejlesztési zónák kormánybiztosai néhány nappal ezelőtt, 2021. január 14-én találkoztak Budapesten. Ott elhangzott, az összehangolt fejlesztési tervek gyorsabban valósulnak meg, ezért fontos a naprakész tudás és információ. Ennek egyik állomása a mostani tanácskozás, ahol Navracsics Tibor volt minisztert, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosát tájékoztatták a zalai példákról. Palkovics László végül hozzátette, a kormány január végén tárgyalja a zónák gazdaságfejlesztési stratégáit.

Navracsics Tibor előjáróban elmondta, mindig intenzív volt Zalaegerszeggel a kapcsolata, különösen az utóbbi időben. Reményei szerint a zalai megyeszékhely új típusú gondolkodása nagyban meghatározza Magyarország fejlesztéspolitikáját. A kormánybiztos egyrészt a regionális megközelítést emelte ki, ami az egymástól eltérő, különböző szükségletekkel bíró területeket hozza közelebb egymáshoz. Emellett új jelenség a városok és környékük megnövekedett aktivitása, amikor a megyei jogú városok térségi szereplőként lépnek fel, azaz felelősek magukért és közvetlen környezetükért. Navracsics Tibor hozzátette, a zalaegerszegi gazdaságfejlesztési stratégia jó példa arra, hogyan lehet komplex módon kezelni a fejlesztési igényeket. Ez többek között az iparfejlesztési terveket, a képzéshez, kultúrához, szociális ellátó rendszerhez kötődő, magasabb életszínvonalat biztosító újításokat tartalmazza.

Balaicz Zoltán emlékeztetett, a város közgyűlése egyhangúlag fogadta el a Zalaegerszeg 2030 gazdaságfejlesztési stratégiát, amiről már többször egyeztettek Palkovics László miniszterrel és Navracsics Tibor kormánybiztossal itt és Veszprémben. A polgármester a sajtótájékoztató előtt a stratégia alapján készült kormány előterjesztés tervezetet mutatta be a vendégeknek. A dokumentum négy olyan területre fókuszál, ami a további iparfejlesztés szempontjából rendkívül fontos. Ennek értelmében bővítenék az északi ipai parkot, a volt laktanya területén lakásokat alakítanának ki az ide költöző szakemberek és családjaik részére, a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjában új szakokat indítanának, valamint megépítenék a várost és a tesztpályát összekötő utat.

Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője örömét fejezte ki, hogy a tíz évvel ezelőtt megálmodott és megvalósult járműipari beruházás a régió gazdasági katalizátora lehet.

Pál Attila megyei közgyűlési elnök végül arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy Zalaegerszeg mellett elkészült Zala megye gazdaságfejlesztési terve. A program jó alap arra, hogy a következő időszakban hogyan használják fel a Magyarországra érkező uniós forrásokat. Az új koncepcióban nemcsak a megye, hanem a megyei jogú városok is kaphatnak támogatást. Az elnök még egyszer hangsúlyozta, a fejlesztések során régióban kell gondolkodni úgy, hogy ne párhuzamos, hanem inkább összehangolt beruházások, programok valósuljanak meg.