Áldás és védelem a Balaton körül – A vízkeresztet több évszázada ünnepli a katolikus egyház is

A szerda esti alkalomra Nagykanizsáról is érkeztek hívek. Korábban az ortodox egyházak és a görögkatolikusok őrizték a hagyományt, hosszú idő után Imre atya élesztette újjá a latin rítust. Könyörgésében azt mondta: a legdrágább misztériumok a vízből fakadnak.

– Áraszd e megtisztulást sokféle módon jelképező vízre áldásodat – kérte a tó partján Imre atya. – Add, hogy ez a teremtényed, mennyei ajándékaid szolgálatában, űzze el a gonosz lelkeket, tartsa távol a betegségeket, és hordozza magával az isteni kegyelem erejét.

Szűcs Imre atya elmondta, az Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése először a III. században tűnt fel a keleti egyházban mint Krisztus születésének napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy ezt az ünnepet a „legyőzhetetlen Nap” pogány ünnepére helyezi. Nyugaton a háromkirályok imádásának, Keleten pedig Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett, innen ered a vízszentelés hagyománya. – Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette – fogalmazott lapunknak Szűcs Imre balatonlellei plébános –, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első megnyilvánulásai.

A vízkeresztet több évszázad óta ünnepli a római katolikus egyház is, amelynek szertartásai között a vízszentelés is ott van.