Az idén is rengeteg süteményt sütöttek a hajléktalanoknak az öreghegyi polgárőrök

Tavaly a polgárőrök az adventi ünnepségen döntöttek úgy: megosztják a karácsony örömét legelesettebb embertársaikkal, az utcán élő hajléktalanokkal. Az elhatározást tett követte, s az ilyenkor szokásos adományok mellé az asszonyok ünnepi süteményeket készítettek, amivel sikerült egy kis boldogságot csempészni a hasonló finomságoktól elszokott, mélyszegénységben élő emberek szívébe.

- Olyannyira meghatotta a tagságot a családot, az otthon melegét nélkülöző embertársaink öröme, hogy az idén még többen, még többet sütöttek – mutatott körbe a csomagolás alatt álló, elképesztő mennyiségű édes és sós ünnepi süteményhalmazon Dancs István és Borsos József, a Besenyő és Öreghegy Polgárőr Egyesület elnöke és elnökhelyettese. – Ezúttal 25 asszony – polgárőr, polgárőr-feleség, pártoló tag – a saját konyhájában összesen több mint 50 kiló válogatott finomságot készített.

Tavaly az utcán élő hajléktalanok között az egyik legnagyobb sikert a „hatlapos aratta”, készítője, Dömötör Imréné az idén hasonlóan munkaigényes csoki krémmel töltött kosárkákból sütött egy extra adagot.

- A süteménnyel, mint saját munkánkkal a szolidaritásunkról, együttérzésünkről kívánjuk biztosítani a nehéz helyzetben élő embertársainkat – fogalmazott Dancs István -. Az idén előbbre hoztuk az ajándékozás időpontját, bízva abban, hogy példánk ragadós lesz és az ünnepek alatt még több támogatóra találnak a hajléktanok.

Tavalyi példájuk okán már helyben is követőre találtak, a Besenyő Baráti Kör tagsága elhatározta, idén csatlakozik a polgárőrök akciójához.

- Megtudakoltuk: a konzerveknek veszik a legnagyobb hasznát, ezért adventnyitó ünnepségünkön összegyűjtött forintjainkból megmelegíthető konzervételeket vásároltunk. Nem vagyunk Krőzusok, de legalább egy-egy tányér meleg étellel hozzá tudtunk járulni a nélkülözők ebédjéhez, vacsorájához – magyarázta Semetkéné Szipőcs Erika, a baráti kör vezetője és Simonné Tüske Ildikóval a konzervekkel teli szatyrot és dobozt a polgárőrökkel együtt vitték el a hajléktalanoknak.

A süteményekből 125 műanyagdoboz telt meg, így a héten Zalaegerszegen a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központjában telelő és a magát különböző helyeken meghúzó minden hajléktalan jóllakhatott mézeskaláccsal, puszedlival, islerrel, linzerrel, zserbóval és egyéb ünnepi finomsággal. Az adományt Németh András intézményvezető és Kardos Ádám szakmai vezető vette át.

Aznap az esti ügyeletben Kardos Ádám az átmeneti szállón és a éjjeli menedékhelyen 73 fős létszámról adott számot, az utcai szociális szolgálatok 50 „utcás”, sátrakban, elhagyott épületekben meghúzódó hajléktalant láttak el, a családok átmeneti otthonában 49-en laktak. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program 2016 és 2020 között átlagosan legalább napi 4ezer közterületen élő hajléktalan ember számára biztosít napi egyszeri étkezést, az előírás szerint „megfelelő minőségű, tápláló és vitaminokban gazdag élelmet”, ebből pályázatának köszönhetően hétköznapokon 90 adagot kap a zalaegerszegi szálló, a népkonyhán 250 forintos alapanyagáron készített egy tál meleg ételt kaphat, aki más étkeztetést nem vesz igénybe. A rászorulók étkeztetését segítendő az Élelmiszerbanktól az áruházláncoktól összegyűjtött el nem adott élelmiszerből – zsemlye, kenyér, alkalmanként zöldség, gyümölcs is érkezik a hajléktalanszállóra.

- Központunk nem csak a hajléktalanokat látja el, gyakran fordulnak hozzánk segítségért olyan rászorulók is, akiknek ugyan van tető a fejük felett, de súlyosan nélkülöznek, s hogy legalább ne éhezzenek, kiegészítjük az étkezésüket – igaz, ez többnyire szénhidrátból áll. Nagyon jól jön ehhez minden adomány, különösen a hús-, és májkonzervek, s amiket meg tudnak melegíteni, a tartós élelmiszerek: az alapanyagok, a rizs, a száraztészta, az olaj, amiből főzni tudnak maguknak akár az otthonukban, vagy a kalyibában, az elhagyott épületben, ahol meghúzták magukat, vagy éppen itt a szálló konyháján – mondta Kardos Ádám.

Bognár István András feleségével az átmeneti szállón él – igaz külön a férfi illetve a női részlegen, de mind a ketten dolgoznak, az asszony a Flexben, a férj a BM hajléktalan közfoglalkoztatási program keretében a mindenkori közfoglalkoztatott bérért, de a pénzük albérletre, önálló életre nem lenne elég. István korábban a hírhedt körmendi menekülttáborban dolgozott, hentes szakmával rendelkezve jelenleg a szállón „konyhai kisegítő”, mint mondta: itt úri dolga van. Az ő feladata az ételosztás is: aznap este krumplifőzelék pulykapörkölttel és a polgárőrök süteménye volt a menü – bár az utóbbiból valószínűleg másnapra is maradt.