Hit nők és sikerek

Aki próbálta már egyszer megfejteni, mi a siker, és ehhez „barátunk, a Google” jeligére szörfözni kezdett a kibertérben, nos, az leginkább menedzser típusú oldalakon köthetett ki, ahol a pénz és a meggazdagodás a fokmérő s az ígéret, vagy olyan „szemléletformáló” írásokat találhatott, amelyek életvezetési tanácsokkal traktálják az ­embert, a ­boldogság reményével. Ezek közül néhány jellemző jelszó, címke: formáld át a gondolkodásod, tűzz ki egy célt, amiért megéri dolgozni, fejleszd magad minden nap, építs kapcsolatokat, amikor csak tudsz, gondolkodj és tervezz előre… Ismerős?!

De mi van, ha a siker mégsem ilyen? Hanem: az maga az élet – örömeivel, buktatóival, szolgálataival…

Péntekné Vizkelety Márta hévízi református lelkész a Trianontól sújtott Komárom innenső felén, vegyes hitű családba érkezett, s Isten már egészen korán jelen volt az életében, hiszen szülei templomba vitték, hittanra járatták, 13 évesen pedig a szőnyi református gyülekezetben konfirmált. Néhai Nagy Lajos tiszteletes úr akkor azt mondta: Mártit az Isten arra választotta ki, hogy az Ő szolgája legyen.

Igaza lett, megsúgta neki az Isten, s a jövendölés beteljesedett.

AZ ÚRNAK AJÁNLOTT ÉLET

„Tizenhat éves koromban az Úr az igehirdetéseken és személyes bizonyságtételeken keresztül szólított engem, én pedig átadtam az életem neki: megtértem, hívő lettem, kértem a bűneim bocsánatát. Megértettem, hogy az Úr Jézus értem is meghalt a kereszten, én pedig az életemet neki ajánlottam fel.”.

A pályaválasztásban egy ige segített a kis Mártinak Izajás könyvéből, imigyen: „Így szólt hozzám az Úr: mert én hívtalak el téged, és elküldelek, hogy örömhírt vigyél a szegényeknek, hogy bekötözd a megtört szívűeket, hogy szabadulást hirdess a foglyoknak, szabadon bocsátását a megkötözötteknek, hogy hirdesd az Úr kegyelmének esztendejét, és megvigasztalj minden gyászolót.”

Véletlen-e, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem hittudományi karán végezve lelkész lett…?!

JELEK IS VEZETTÉK

Szolgált Győr melletti falvakban, ösztöndíjjal tanult Frankfurtban, majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tószeg és Tiszavárkony következett, aztán Kuti Géza esperes hívására Hévízre érkezett, aminek immár hét esztendeje.

Időközben férjhez ment, két gyermeke született, a szolnoki évek alatt pedig a gyülekezetépítés minden grádicsát végigjárta, fizikai és lelki értelemben egyaránt. A zalai fürdővárosban is hasonló feladat várta. S jeleket kapott, hogy ide kell jönnie.

Nehézségek mindenki életében vannak, de azokra megoldandó feladatként kell tekinteni; a vallás ebben is segít, mert kitartásra ösztönöz, arra, hogy ne adjam fel.

Míg gondolkodott a jövőn, az esperesi hívó szó után egyre több „apróság” erősítette a költözést. Például egy időjárás-jelentés. Hajnali kelő lévén már kora reggel Kossuth-hallgató, s az egyik őszi, csúnya alföldi reggelen pont arra kapcsolta be a rádiót, amikor a felsorolásban Hévízhez értek. Itt jó idő, 7 fok volt.

„Nagyon pici közösség fogadott, amely akkor még missziói egyházközség volt. Három év múlva válhattunk önálló anyaegyházi közösséggé. Meglátogattam a gyülekezet tagjait, feltérképeztük és hittanra hívtuk a gyerekeket, elindultak a gyermek istentiszteletek, a bibliaórák, a konfirmandus és az ifjúsági foglalkozások. 2016-ban önállósodtunk, de azóta is a lelki épüléssel vagyunk elfoglalva, jelenleg 52 hittanosunk van, s olykor száznál többen vesznek részt az istentiszteleteken.”

SZOLGÁLAT, NEHÉZ IDŐKBEN

A sikeres építkezés, gyarapodás kulcsa, hogy 16 évesen Istennek szentelte az életét, és azóta is tőle kapja az indíttatást, a lelkesedést, az erőt és a talentumot a feladatokhoz, mondja.

„Ezekben a nehéz időkben is képtelen lennék arra, hogy ne menjek, ne segítsek, ne végezzem ezt a szolgálatot. A hit hallásból ered, ezért nagyon fontosnak tartom az igehirdetést: tehát mondani és mellé tenni a hiteles életünket. Istentől kapom ehhez a hitet, az erőt, a lelkesedést. Már itt is felújítottuk a parókiát, kicseréltük a tetőt, leszigeteltük a házat, rekonstruáltuk a fűtésrendszert, az ablakokat kicseréltük, a gyülekezeti termet korszerűsítettük, és a lelki gyarapodás is érzékelhető.”

ERŐ ÉS TÁMOGATÁS

Mindehhez Péntekné Vizkelety Márta számára Isten adja az erőt, a támogatást pedig hívő pedagógus férje, Szabolcs, aki az otthoni és az egyházi teendőkből is kiveszi a részét. Közösen, hitben és hitre nevelik odahaza a ma már 10 és 12 éves fiúkat, akikkel esténként együtt imádkoznak, s akik örömmel és szívesen mennek a templomba, forgatják a Bibliát, s vesznek részt a közösség életében.

„Az a siker s az öröm a számomra, amikor látom, hogy valaki a hit útjára lép, s akárcsak én 16 évesen, megtér. Erre a hévízi gyülekezet életében több példa is volt az elmúlt években. Hitoktatóink is ezt az utat járták be és többen is a presbitériumból. Jó látni, amikor a hirdetett Ige, amit Isten rám bízott, eléri a célját, eljut a szívekbe, lelkekbe, s az emberek odatérnek Istenhez. A siker nem a létszámban vagy az infrastrukturális fejlődésben van elsősorban, hanem abban, ha az emberi lelkek megnyílnak és imádkozóvá lesznek.”

MÁRAI ÉS TERÉZ ANYA

Hasonló értékek mentén vált az elmúlt években a nagykanizsai fejlesztések egyik sikeremberévé Rodekné Hederics Erika, a városfejlesztő kft. volt igazgatója, most az állami tulajdonú Beruházási Ügynökség projektvezetője. Elnyert tízmilliárdok, megvalósult és megkezdett projektek fűződnek a nevéhez. Tulajdonképpen minden olyan fejlesztéshez köze volt, ami szebbé, élhetőbbé, jobbá tette Nagykanizsát, és az itt élők örömére szolgált.

Két embertől idéz. Az egyik Márai Sándor: „Erős akarsz lenni? Maradj nyugodt, figyelmes és alázatos”. A másik Teréz anya: „Az alázat minden erény anyja”.

Mi pedig tőle idézünk: „Munkám során az egyik legfontosabb vezérelvem az alázatosság, amely igaz önismeretből és nagyon erős hitből fakad, s ez nem egyenlő a meghunyászkodással. Ha valaki a munkában alázatos, az azt jelenti, hogy feladatait az elvárásoknak megfelelően végzi, szívügyként, felelősségteljesen tekint rájuk, nem magát helyezi előre, hanem a célját, amiért csinálja”.

Ez az ő esetében Nagykanizsa fejlődése volt. Már a városfejlesztő kft. megalapítása utáni első évben – amellett, hogy ki kellett alakítania egy működő, professzionális szervezetet – 15 támogatási kérelmet nyújtottak be, ezeket mind pozitívan bírálták el. A felelősség és a munkatempó később sem csökkent, az elnyert forrásokból pedig például utak, terek épültek-szépültek, rendelők újultak meg, lassan pedig elkészül a régóta áhított sport- és rendezvénycsarnok, amely a város egyik ékköve lesz.

KIHÍVÁSOK ÉS A HIT EREJE

„Ez a munka nagyon sok kihívást tartogat. Leginkább azért, mert minden napra jut egy új, megoldandó probléma. Meg kellett tanulni folyamatosan és nagyon gyorsan reagálni a változásokra. Ehhez adott sok erőt a hit, az, hogy akár támogatást, erőt kérhetek a Jóistentől, de megnyilvánulhat ez egy imádságban, vagy abban, hogy a családommal közösen elmegyünk vasárnap a templomba, vagy együtt imádkozunk. Akkor éreztem ezt a hatalmas erőt leginkább, amikor szakmailag már nem volt mozgásterünk, lehetőségünk, eszközünk egy feladat megoldásához, probléma feloldásához, aztán valahogy mégis úgy alakultak a körülmények, hogy az adott kérdéskör, probléma rendeződött. Ez az, amire nincs észszerű magyarázat, de létezik, a saját bőrömön tapasztaltam.”

Rodekné Hederics Erika úgy fogalmaz, számára elsőrendű a minőségi munkára törekvés, amihez folyamatos tanulás, képzés, önfejlesztés kell. S előny, ha az ember megtanul kilépni a komfortzónájából, pláne, amikor harcolni kell valamiért.

AZ EMBER NEM ­HIBÁTLAN

„Ha valaki alázatot akar gyakorolni, tisztában kell lennie azzal, hogy nem tökéletes, nem hibátlan. Ez azonban öntudatosságra s nagyon sok tanulásra, munkára, küzdelemre sarkall. Mindez nagy kitartást, időt, sokszor pedig lemondást igényel. Erőt ehhez a hitemből merítek, támogatást pedig a családomtól, férjemtől, gyermekeimtől kapok. Nehézségek mindenki életében vannak, de azokra megoldandó feladatként kell tekinteni; a vallás ebben is segít, mert kitartásra ösztönöz, arra, hogy ne adjam fel.”

Hát így lett, persze sokakkal együttműködve, például ipari parki, sportcsarnok-építési, város- és útfelújítási, energetikai nagyprojekt Nagykanizsán az elmúlt esztendőkben. És a feladat súlyához mérten ellendrukkerek, de barátok, támogatók is. A sikerhez ugyanis mindig többen kellenek, és fontosak az emberi kapcsolatok.

TISZTELET ÉS ALÁZAT

„Ha a közös munka során kialakul az egymás iránti tisztelet, az már szilárd alapot jelent. E tekintetben mindegy, hogy valaki vallásos vagy sem, a lényeg a tisztelet és az alázat maga a feladat és a másik iránt. Ez tárgyalási alap és fontos vezetői attitűd is. Ám ezzel párhuzamosan szükség van a határozottságra, képviselve például egy gazdasági társaság vagy egy város érdekeit. E kettőt kell ötvözni, megtalálva az egyensúlyt, másokkal pedig a közös hangot, s ezt előbb-utóbb visszaigazolja a környezet: a kollégák és a partnerek is.”

Ennek pedig, ha már innen indultunk, a gazdasági életben forintokban (is) mérhető eredménye van, amiből jelen esetben egy egész város közössége profitál.

Talán e két történet is bizonyítja (no meg számos további a mindennapokból), hogy a (női) hit és siker kéz a kézben jár. Lehet valaki megbecsült és elismert úgy is, ha családanya, mélyen vallásos és nem akar másokat eltiporva érvényesülni. Sőt, inkább alázattal felemel, segít, mert az a 21 grammra taksált lényeg, a lélek, ezt diktálja.

És amennyire mindez megfoghatatlan – nos, legalább annyira kézzelfogható.

TÖRTÉNELMI LECKE

De lépjünk tovább, illetve vissza az időben. Régi tétel: a történelemkönyvek főként a férfiakat jegyzik.

De, szögezzük le: nők nélkül nem lenne történelem. Mondjuk, ha Éva nincs, ma nem ilyen az ismert világ… (s ide képzeljünk mosolyjelet).

Ám példák nélkül minden tézis sánta, mint az utolért kutyátlan, hazug ember. Így hát néhány fontos nőalak az évszázadokból:

Hugonnai Vilma az 1800-as évek végén az első magyar diplomás nő és az első orvosnő volt, példát mutatva nemzedékek egész sorának – miközben férjhez ment és gyermeket vállalt.

Torma Zsófia, szinte ugyanebben az időben, a világon az első nőként régész diplomát szerzett, s Hunyad vármegye csigatelepeit, majd Tordos őstelepét kutatta.

De itt van nekünk Szent István édesanyja, Sarolt, Mária királynő, Zrínyi Ilona, Kossuth Zsuzsanna vagy éppen Jászai Mari, s az időben előre ugorva, korának legjobb női sakkozója, Polgár Judit is.

A sikeres nők között ott leljük az amerikai munkatársai által csak „Napkirálynő” néven emlegetett Telkes Máriát, aki a napenergia tárolásának úttörője volt, a négyszeres műkorcsolya világbajnok Kronberger Lilit, az első világháború lövészárkaiból tudósító Vészi Margitot, vagy épp Czinka Panna cigányprímást is.

Mindannyian hittek valamiben. A sikeres életen túl ez bennük a közös.

További cikkeink:

https://www.zaol.hu/nokfokuszban/