Pusztaszentlászló – kilátó a falu fölött, újranyitott fürdő, úszó híd a horgásztón

Akkor még csak elképzelés szintjén számolhattunk be a település idegenforgalmi fejlesztési koncepciójáról, melyet az akkori képviselőtestület három tagja, Kaj István, Bedő Ferenc és Koltai Ferenc dolgozott ki. A tervek mára valósággá váltak, illetve napjainkban is dolgoznak a megvalósításukon. Köszönhető ez annak is, hogy időközben – a korábbi polgármester Varga János halálát követően, aki az akkori találkozásunkkor meghívott, hogy majd az elképzelések megvalósításról is írjunk – Kaj Istvánnak szavazott bizalmat a falu többsége, majd a soron következő választáson ismét megerősítették pozíciójában.

- Fontos számunkra Pusztaszentlászló turisztikai lehetőségeinek erősítése, a falu szellemi, táji és épített értékeinek, örökségének megmutatása. A korábbi elképzeléseket felülvizsgáltuk, s ezek konkrét megtervezéséhez más szemlélettel közelítettünk. A horgásztón lévő öreg hidat elbontottuk, de helyére nem cölöpökön állót fahidat építettünk, hanem úszó, fém tartószerkezetűt, olyat, ami ellenáll a vizes környezetnek, s az időjárás viszontagságainak. A szőlőhegyre kilátót álmodtunk, de arra gondoltunk, hogy ne fából építsük meg, mert látjuk az eddig elkészült fatornyok sorsát, néhány év múlva mindegyikre sokat kell költeni, elkorhadnak, veszélyessé válnak. A négy évig zárva tartó termálfürdő újranyitása volt a legfontosabb célok egyike, hiszen ez az utolsó évében, 2015-ben, több mint tizenötezer vendéget vonzott a faluba. A leendő új tulajdonosok kommunikációját, kapcsolatépítését segítettem, az önkormányzat nem kér tőlük építmény és idegenforgalmi adót, cserébe a helyi lakosság kedvezménnyel látogathatja fürdőt – foglalja össze a legfontosabbakat Kaj István, aki társadalmi megbízatásban látja el a polgármesteri teendőket, különben pedig az agrár tárca Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatának Zala megyei területi felelőse. Született pusztaszentlászlói, a falu zártkertjének, az Újhegynek első számú patrónusa. Ő alapította barátaival az Újhegyi Borbarátok Egyesületét melynek elnöki tisztségét is betölti.

- Szeretem az őshonos gyümölcsfákat, tavasszal vagy háromszázat oltottam is belőlük. Az a célunk a hegynél, hogy megújítsuk és fejlesszük a gazdai tudást. Senkinek sem kötelező belépni az egyesültbe, még pártoló tagnak sem kell lennie ahhoz, hogy részt vehessen valaki a szakmai továbbképzéseken, rendezvényeken – említi István, miközben az Újhegyre, az épülő, kilátóhoz autózunk. A hegyen vagy ötvenen gazdálkodnak, látni még néhány öreg, megmentésre váró boronapincét, s több, nagyon szépen felújított, vagy új építésű hajlékot is. Látványos a természeti környezet, a hegy minden pontjáról rálátni a falura és a mögötte húzódó gyönyörű tájra. Aki ezt megpillantja örökre a szívébe zárja…

- Így volt ezzel Deák Ferenc is. Úgy tudjuk, amikor a testvérénél, Deák Kláránál eltöltötte a nyarakat és ment vissza Budapestre, a hegyen egy nagy máglyát gyújtatott, s ennek tűzével köszönt el a falutól. Októberben, amikor elkészül a kilátó, Deák emlékére mi is máglyát gyújtunk majd. Deák Ferenc szerette Pusztaszentlászlót, itt látogatták meg az ismert akkori nagy magyarok, s itt fogalmazták meg az 1867-es kiegyezés pontjait. Joggal mondhatjuk: Pusztaszentlászló a kiegyezés szülőfaluja. A jövőben a falu történetével is alaposabban foglalkozni szeretnénk – mondja István. Ehhez kapcsolódóan említjük meg, annyi bizonyos már, hogy a hagyomány szerinti állítás, miszerint a mai temető helyén egy kolostor állt, s László király az ebből vezető alagúton szökött el az őt üldöző kunok elől, akik bosszúból felperzselték a falut, a környék pusztasággá vált és ennek emlékére került be a falu nevébe a puszta szó, egy szép mese. Viszont az valóság, hogy 1974-ben Szőke Béla Miklós és dr. Vándor László régészek a Válicka és a Vőgyike (másként Urbónaki) patakok közrefogta területen, a Deáksűrűnél Árpád-kori sírokat tártak fel. A sírkertben mintegy 220 nyughely lehetett. Több mint negyven, fizetőeszközként használatos érmét is találtak, ezek többek között Salamon király, I. Géza, Szent László, Könyves Kálmán és II. Béla pénzei voltak. A régészeti ásatások bizonyítják, hogy a mai településtől északnyugatra már a kora Árpád-korban létezett egy határvédelmet szolgáló település. A török korban sokáig lakatlan volt a falu, Vándor lászló szerint a „Puszta” a török után elnéptelenedett, puszta falut jelenti.

A kilátó, melyet Tamás Gábor zalaegerszegi építész tervezett, a megye egyik legszebb kilátó tornya lesz. A betonból, téglából és acél korlátokból épülő három szintes, nagy kilátó teraszokkal ékített építmény hamarosan a táj egyik látványosságává válik, csak úgy, mint az erről megpillantható Alpok, vagy a varasdi hegyek távoli vonulatai, a falut körülvevő szelíd göcseji mezőkkel. A torony mellett egy szerkezetében már kész boronapince is épül.

- Az itteni kereszt mellett rendezvénytér lesz, ez a pince pedig, amit a pusztaedericsi szőlőhegyről mentettünk át közösségi összefogással, részben korabeli borászati eszközök állandó kulturális kiállítóhelye lesz, s részévé válik az Újhegy turisztikai attrakcióinak – említi István, akivel betérünk Kiss Gáborhoz, aki a szőlő savtartalmát méri, szüretre készül.

- Apámtól vettem át a szőlő művelését, alakítottam át a pincét. Ahhoz, hogy igazán jó borom legyen, sokat kell tanulni és főleg odafigyelni a növény gondozására. A barátokkal közösen többre megyünk – véli Gábor, aki a borbarátok egyesületének alapító tagja.

A faluban villanyoszlopokra erősített méretes függőleges táblák mutatják, hol kell lekanyarodni a fürdőhöz. A kellemes napfényben többen is „ejtőznek” az egyik szabadtéri medencében. Puskár Klaudia marketing menedzser foglalja össze az indulási tapasztalatokat:

- Nagyon jól indult a kezdés. Először voltak százan, a másik hétvégén ötszázan, aztán még többen. Én pesti vagyok, de nagyon tetszik a falu és a környék is. Elhatároztuk, hogy télen is nyitva leszünk. Fejleszteni is fogunk, szauna házat és apartmanokat építünk, hogy télen is kellemes környezetet tudjunk biztosítani a vendégeinknek.

Festői természeti környezetben húzódik a közel hat hektárnyi tó és szabadidő központ.

- A rögzített úszóhidra máris sokan kíváncsiak, fotókat készítenek róla. A tó körül a horgászegyesület már kialakította a tanösvényt, a közeljövőben pedig kihelyezik az információs táblákat, amelyeken a tó élővilágát mutatják be. Mindehhez több mint három millió forintot nyert az egyesület egy pályázaton. Elkészült a most negyven éves egyesület Horgászlaka, ami hozzájárul ahhoz, hogy az egyébként is jól működő szerveződés tava, kiemelt horgászati célpont legyen a megyében. Sajnos, a Horgásztanya felújítására, ahol korábban június 15-től augusztus 20-ig gyermekek sokasága táborozhatott már nem futotta a csökkentett támogatási pénzből. Most ehhez keresünk forrásokat. A horgászutánpótlás neveléséhez, no meg a gyermekek falunkhoz kötéséhez újra szeretnénk indítani a táborozást. A község projekt szemléletű vezetése minden lehetőséget megragad, amire a falu értékeinek növeléséhez pályázni lehet. Az „egynapos” falun szeretnénk változtatni, azt kívánjuk elérni, hogy akár egy hétig is érdemes legyen Pusztaszentlászlón maradni a látnivalói és a kínálkozó helybéli programok miatt. Ebben nagyszerepe van a fürdőnek, a tónak, a hegynek, az ott kóstolható jó bornak, s a környező településeknek, például Rádiházának, Szentpéterföldének. Szeretnénk elérni a borvidéki település címet a hegyhátunkkal, ami nem lehetetlen, hiszen a környezetünkben Söjtör és Bak már ilyen – búcsúzik terveikkel Kaj István.