Posztumusz díszpolgári címet kapott Varga József Zalalövőn

A díszpolgári cím odaítéléséről szóló oklevelet és emlékplakettet özvegye, Varga Józsefné vette át. Az esemény kapcsán a 2001-ben a Zalalövőért díjjal is kitüntetett Varga József festményeiből a Salla Művelődési Központ és Könyvtárban kiállítást is rendeztek, ennek megnyitóján Buday Mihály beszélt a néhai képzőművész munkásságáról.

Mint mondotta, Varga József alkotásai több ciklus köré csoportosíthatók. Egyrészt felbukkan művein a képzőművészet talán egyik legnehezebb témája, az akt, amely nemcsak a képalkotás technikájának magas szintű elsajátítását, de pontos anatómiai ismeretek meglétét is megköveteli. Emellett szívesen örökítette meg a paraszti életmódhoz kapcsolódó tevékenységeket, a leggyakrabban mégis szeretett lakóhelye, Zalalövő épített emlékei jelentek meg festményein, köztük a város templomai vagy a Zala folyó egykori kőhídja, amelyre máig rengetegen gondolnak vissza nosztalgiával.

Az 1935-ben született Varga József 1975-ben püspöki felkérésre a helyi Szent László-templom falára két nagyméretű seccót is készített, ezeket jelenleg az épület felújítása, illetve új arculata miatt gipszkarton takarja. Láthatók viszont szakrális alkotásai a felsőmaráci és a zalacsébi templomban, kedvelt mesefigura-képei a gyermekorvosi rendelő falán, de szoborrestaurálást is vállalt abban a patakai templomban, amely szűkebb pátriájának volt hosszú évtizedeken át legfontosabb gyülekezeti helyszíne.

Közéleti tevékenysége ugyan­csak meghatározó a város közelmúltját és jelenét tekintve. Többéves, levél­tárakban és egyházi gyűj­te­ményekben végzett kutatómunkája eredményeként Göcsej határán, római köveken (Zalalövő krónikája) címmel helytörténeti könyvet írt. Az 1980-as években dr. Beer Ferenc akkori plébános javaslatára – néhány lelkes segítőjével közösen – házról házra járva gyűjtötte össze az egykor önálló település, ma Zalalövő részét képező Zalapataka első és második világháborús hősi halottainak nevét. A 220 személy adatait tartalmazó névsort a patakai templom falára festett emléktábla, illetve a város hősi emlékműve is őrzi. 2008-ban pedig azt kezdeményezte, hogy Zalapataka első világháborús hősi halottai tiszteletére újra állítsanak emlékköveket, mivel az 1933-ban a Sási-patak partján elhelyezett mementó – amely után a Hősi utca a nevét kapta – az ötvenes években eltűnt. Ugyancsak ő tervezte a város legmagasabb pontján található Millenniumi Emlékkeresztet, amelyet az első Orbán-kormány által szervezett országos ünnepségekkel összhangban 2001-ben állítottak fel.

Bár Varga József közéleti tevékenysége főleg Zalalövőhöz kötődött, egy alkalommal azonban messze túlmutatott a település közösségén, 2000-ben szerepet vállalt az országosan megalakuló Szent László Szövetség létrehozásában, amelynek aztán alelnökévé is megválasztották.