2020.09.17. 14:00
A 47. Honvédzászlóaljról rendeztek konferenciát Zalaegerszegen
A szerencse fiai voltak a vitéz zalaiak, akik javarészt önkéntes nemzetőrként kerültek az 1848/49-es szabadságharcban mindvégig helytálló 47-es Honvédzászlóaljba. Dr. Hermann Róbert történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese fogalmazott így arról a mintegy 1650 zalai honfitársunkról, aki a magyar nemzet 172 évvel ezelőtti, a közjogi önállóság megtartásáért vívott önvédelmi harcában részt vett.
A történeti konferencia előadói, körülöttük a 2014-ben alakult Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület tagjai korabeli hadi viseletben Fotó: Pezzetta Umberto
A zalaegerszegi díszteremben tegnap a 47. Honvédzászlóalj emlékezete címmel, dr. Gyimesi Endre elnökletével tartottak tudományos konferenciát, melyen Balaicz Zoltán polgármester is szólt arról, hogy 1848/49 az a történelmi pillanat, amelyet minden magyar ember egyként ünnepel, teljes körű egyetértésben idézve fel az eseményeket. A város önkormányzata a TOP programból és saját forrásból 6 millió forinttal támogatta a rangos kutatókat felvonultató tudományos emlékülést, valamint a most megjelent A 47. Honvédzászlóalj története 1848-1849 című tanulmányés forráskötetet.
A kötetet dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe. A könyvet dr. Hermann Róbert, Bona Gábor (egyetemi tanár, professor emeritus) és Molnár András (a Zala Megyei Levéltár–ZML igazgatója) szerkesztette és írta. A kötet a szóban forgó csapattest története mellett áttekinti a tisztek és a legénység állományát. (A vélelmezett 1650 fő közül 815-öt azonosítottak eddig a történészek.) A Seres Péter fotográfus nyomdai előkészítő munkáját dicsérő, elegáns küllemű könyvet a csatahelyszínek térképei mellett 220 illusztráció, 24 dokumentumból álló okmánytár és 5 visszaemlékezés gazdagítja.
A zászlóalj részt vett szinte minden döntő összecsapásban, csatában, amit a császári sereggel vívott a magyar honvéderő, köztük a legfontosabb Buda visszavétele volt 1849. május 21-én, amikor az Inkey Kázmér vezette egységből Püspöki Grácián tűzte ki a lobogót a várfokra. Erről is beszélt előadásában Hermann Róbert, akit a szintén zalai származású térképész, Nagy Béla követett, jelezve a hadi és történelmi térképkészítés titkait, nehézségeit. Bona Gábor a tisztikart, Kiss Gábor (a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója) a legénységet vette górcső alá, hangsúlyozva, a zászlóalj menet közben tanulta ki a hadkötelem szabályait. Ezután egy-egy jeles személyiség arcélét villantották fel a történészek: Molnár András Inkey Kázmér parancsnokét, Megyeri Anna (Göcseji Múzeum–GM) Csillagh László századosét, Bekő Tamás (ZML) Deák Lajosét, dr. Foki Ibolya (ZML) Hertelendy Kálmánét, Béres Katalin (GM) Szabó Samuét, dr. Kulcsár Bálint (ZML) Sipos Bálintét.
