Biológiai szúnyogirtásra készül a zalaszentgróti önkormányzat

A városban sok problémát okoznak a szúnyogok, mivel a környék természetes vizekben gazdag. A szúnyogirtás az országban állami szervezésben zajlik légi-kémiai úton, amit a zalaszentgróti önkormányzat földi-kémiai gyérítéssel akkor szokott kiegészíteni, ha a lakossági panaszok nagyon megszaporodnak. Az elégedetlenség egyik oka az, hogy a központi irtás csak a belterületet érinti, a külső városrészeket nem. Május végén jelezte az önkormányzat a problémát a szúnyogirtást országosan koordináló katasztrófavédelmi szervezetnek, amely úgy válaszolt, hogy Zalaszentgróton tavaly is jelentős területen, 400 hektáron végeztek gyérítést, így a teljes belterület kezelése biztosított. Azt is közölték, hogy az önkormányzatok saját költségvetésük terhére végezhetnek önállóan is szúnyogirtást. A kémiai gyérítés ugyanakkor környezetkárosító, ezért az önkormányzat a biológiai megoldást készíti elő.

Magyarországon az 1940- es években vezették be a szúnyogirtást. Az évtizedek elteltével egyre kevésbé drasztikus szereket alkalmaztak, ám a jelenleg használt deltametrin hatóanyagú készítmények is általános rovarölők. Természetkárosító hatásukat úgy igyekeznek csökkenteni, hogy csak lakott területen alkalmazzák, és csak napnyugta előtt, valamint az éjszakai órákban. A halakra és a vízi gerinctelenekre gyakorolt negatív hatást pedig úgy kerülik el, hogy a kémiai kezelést a vízterektől távol végzik.

Zalaszentgrót önkormányzata környezetvédelmi megfontolásból a biológiai gyérítésben gondolkodik, amelynek célja a lárvák elpusztítása a tenyészőhelyeken. A hatóanyagot, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, hazánkban 1988 óta alkalmazzák, egyre nagyobb területen. A biológiai gyérítés bevezetéséhez első lépésként fel kell térképezni a tenyészőhelyeket, amire Zalaszentgrót a Pannónia Központ Kft.-vel köt szerződést. A cég a felmérést követően ad majd javaslatot a biológiai gyérítésre, amely jövőre kezdődhet el. Az előkészítő munka nettó 890 ezer forintba kerül. Hogy az idei évben is kezelhető legyen a probléma, a költségvetésben mindenesetre elkülönítettek egymillió forintot földi szúnyoggyérítésre.

A lakosság figyelmét pedig felhívták arra, hogy a csípőszúnyog elleni védekezés minden ingatlantulajdonos kötelezettsége, mivel a vérszívó szúnyog egészségügyi kártevőnek minősül. Sokat tehetnek az ügyben az emberek azzal, ha a házak környékén megszüntetik vagy lefedik sűrű hálóval a vízgyűjtőket.