Becsehely két temploma: Az első templomok az 1300-as években épültek – a polai ma is áll

Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították, s az akkori főesperesség, a középkori Zala megye jelentős részének egyházi elöljárója volt. Becsehely a 14. századtól fontos vásárhely, a 15. századtól pedig mezőváros lett. A törökök a települést 1548 után foglalták el, Kanizsa várának eleste után 20-30 kilométeres körzetben minden templomot elpusztítottak. Becsehely önálló plébániája is megszűnt, lakói az 1600-as évektől evangélikusok lettek. A Keresztelő Szent János templomot 1758-ban építették ujjá, s a barokk pompával elkészült templomot követően, csak jóval később, 1928-ban alapították meg újra az önálló plébániát.

A falu két csodálatos temploma közül a Nagykanizsa felőli falurészben, közvetlenül az út mellett magasodik az 1758-ban épített barokk, Keresztelő Szent János templom, melynek felújítása 2005-ben fejeződött be. A Letenye felőli falurészben áll a 13. századból származó polai román stílusú templom. A polai településrészének Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát az 1332-33-as pápai tizedjegyzékben említik először. Ez a templom Dél-Zala egyetlen megmaradt román stílusú plébániatemploma, amely a török időket is átvészelte. Nem véletlen, hogy erre a templomra Rómer Flóris, a magyar régiségtudomány egyik alapítója és kiváló művelője is felfigyelt. A falu lakóival folytatott beszélgetéseiből írt feljegyzéséből kiderül, az emberek szájhagyomány útján megőrizték a templomuk túlélésének történetét, a töröktől évente egy-egy köböl búzával váltották meg a templomukat. Más nézőpont szerint, a török is tiszteletben tartotta, hogy ez templom minden szenté, az övéké is, ezért nem rombolták le…

Az épület a mai formáját több korszak átépítései során nyerte el. Keleti része a szentéllyel a 13. században épült, míg a nyugati fele a toronnyal 18. századi. Ettől függetlenül ez az egyetlen fennmaradt és építészeti képét is megőrző román kori emlék ezen a vidéken.

A templomot 2006-ban újították meg legutoljára, ekkor nyerte el a mai képét. Ezeket a munkákat dr. Vándor László, az akkori megyei múzeumigazgató irányította, több új, addig rejtett részlet is előkerült az épületen. Vándor László így emlékezik vissza az izgalmas időszakra:

-1966-ban kutatták először a templomot. Ekkor találták meg az épületen a déli kaput. 2006-ban a legizgalmasabb felfedezés a románkori résablak előkerülése volt, melyben idomtéglákból készült áttört díszítést találtunk. Hasonlót addig nem ismertünk. Valószínűleg a román stílusban dolgozó mester az akkor már nálunk is terjedő gótika ablakmérműveit utánozta. A helyreállítás másik nagy érdeme pedig az volt, hogy sikerült elbontani a középkori kaput addig takaró újkori sekrestyét, amit 1965-ben építettek a templomhoz, s ezzel eltakarták ezt a látványos bejáratot.

A polai templom beépítetlen dombon áll, így semmi nem takarja el az épület részleteit. A szabaddá tett déli kapu, s a láthatóvá vált románkori ablakok vonzzák a történeti építészeti emlékek iránt érdeklődőket. A polai községrészében álló templom kedvelt a lakosság körében, 2010-ben, egy megyei verseny keretében, melynek lapunk is szervezője volt, elnyerte a Zala megye csodája címet, sőt, az ember építette kategóriában, a mintegy ötvenezer szavazatnak több mint fele erre a templomra érkezett.

A két történelmi település Bekcsény és Pola 1940-ben egyesült Bekcsény-Pola néven, majd 1942-től lett a két falu közös neve Becsehely.

A templomok mellett, a zártkerti Kis-hegyen, a kilátó szomszédságában, Szent Hubertusz néven kápolna is létesült 2009-ben. A község turizmusával foglakozó korábbi riportunk alkalmával Németh Géza polgármester elmondta, hogy a templomokon túl példáját ritkítja az a nagypénteki határjáró keresztút, ami a faluban szokássá vált. A település határában 14 kőkereszt található, s ezek mindegyikét felkeresik ilyenkor, mintegy tizennégy kilométert megtéve járják be Becsehely határát. Azóta bővült a kereszt kínálat is, hiszen a helyi Molnár Zoltán fénykeresztet állított a szőlőhegyen.

Becsehely fontos része az egyházi turizmusnak is, sokan megállnak itt a Medjugorjébe tartó zarándoklatuk során. Ezért is építette az egyházközség a Szent Család Közösségi és Zarándok Házat, zarándokszállást a faluban, amit sokan igénybe vettek az elmúlt években.