Zalai falvak templomai

2020.05.05. 07:00

Böde-Zalaszentmihályfa Szent Mihály temploma

Az Árpádkori falu és temploma sok vihart megért. Előbb a templom pusztult el a faluval együtt, amit újra építettek, a falut benépesítették. A második világháború után a templomot renoválták, a falu nevét viszont eltörölték. A zalai templomokról szóló sorozatunk ezúttal a történelemi Böde-Zalaszentmihályfa Szent Mihály templomáról szól.

Győrffy István

A török hódításakor a szultán seregei Bécs ellen ezen a vidéken is vonultak. Egy pásztor a török horda elől elbújt az állatai közé, s megfogadta, ha megmenekül, helyreállítja a lerombolt templomot. Egy másik legenda korábbra teszi a hasonló történetet, eszerint már a tatárjáráskor bújt el egy henteslegény a környéken, s megfogadta, ha átvészeli a bajt, akkor templomot épít itt, s az ő mesterségének jelképei az állatfejek a templom tornyában.

A torony bejárat feletti ablakain szinte világítanak a magasban az állatfejes oszlopfők, amelyek az előbbi legendáknak az alapjai voltak. A Szent Mihály főangyal tiszteltére épült tizenharmadik századi templomot máig sem tudni pontosan, hogy ki építette és ki volt a kegyura, pedig az építmény alapos régészeti kutatásokon esett át. Az 1220 körül épített templom művészettörténeti kutatása az 1960-as években történt meg. A szomszédos két település közül Böde 1407 óta, Szentmihályfa pedig 1410 óta szerepel az okiratokban, viszont ezek a falvak, a régészeti adatok bizonysága szerint már a XI. századtól léteztek.

A történelmi kisközség visszakapta nevét – Zalaszentmihályfa
Fotó: Győrffy István
A sok vihart megért Szent Mihály templom
Fotó: Győrffy István
Két falu, Böde és Zalaszentmihályfa között áll az 1220-ban épült templom
Fotó: Győrffy István

A XIII. század elején épült templom a török időkben elpusztult, az épületet később gótikus stílusban átalakították, majd az elpusztult szentélye helyén a XVIII. században, 1750- körül újat emeltek és barokk stílusban megnagyobbították. Szinte hihetetlen, de ez a kis templom egyházi méltóságok és főurak vitájában is szerepet játszott. A zágrábi érseki levéltár anyagában több olyan vizitációs jegyzőkönyv van, amely szorgalmazza a zalaszentmihályfai templomépítést. Sőt, 1750-ben az egyházi hatóság a kegyurat és népét interdiktummal (egyházi kiközösítés, kitiltás) fenyegette, ha az elszomorító állapotban lévő régi templom helyett nem építenek újat. A fenyegetés megtette hatását, mert a Szapáryak az 1750-es évek elején felépítették a török időben elpusztult kis templomot, s benépesítették az ugyancsak lakatlanná vált falut is.

 

A következő nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás utáni helyreállítása pedig, 1970-71-ben történt meg. Restaurálták az épületet, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették. Az épület egyszerűsége, arányos külső, belső elrendezése teszi oly bájossá az építményt. A régészeti feltáráskor, olyan faragott köveket is találtak, amelyeket helyükre tettek, vagy belül a falakra rögzítettek, jelezvén, a török időkben lerombolt templomnál is komoly építőköveket használtak. Különösen érdekesek a bejárat faragott kő díszítései, amelyek az oszlop elemeken belül sem egyformák, az oszlopfők pedig eltérő mintázatokat kaptak.

A templom körül egykor temető volt
Fotó: Győrffy István
A templom teljes tömbje
Fotó: Győrffy István

Az egyedi történelmi értéket képviselő templom és az Árpád-kori kisközség második világháború utáni sorsa azonban mindmáig érzelmeket borzol. Zalaszentmihályfát ugyanis 1949-ben megszüntették. Területét felosztották Böde és Hottó között. Lakott része Hottóhoz került Hottó II. kerület néven, a falut ismertté tevő középkori műemlék templom pedig Bödéhez, mivel az a falun kívül, egy kilométerre található a Böde felé tartó út mellett. Ráadásul Zalaszentmihályfa akkor köves úton nem is csatlakozott Hottóhoz, csak Teskándon keresztül volt megközelíthető. Olyan települést próbált eltüntetni az akkori közigazgatás, amely 1763-1787 között, az első katonai felméréskor is szerepelt a térképen, sőt ezen két települést is jelöltek: Alsó- és Felső Szentmihályfát. Egy 1933-ból való leírás a határában lévő és akkor még használható, török időkből való kápolnáját említi, s megjegyzi, Zalaszentmihályfának 185 lakosa van.

Állatfejes oszlopfők a toronyablakban
Fotó: Győrffy István
Nagyméretű faragott kő, ami a feltáráskor került elő, az előző templom építőeleme volt
Fotó: Győrffy István
Templombelső a szentéllyel
Fotó: Győrffy István

Mára helyére került mindaz, ami eddig is nyilvánvaló volt. A Szombathelyi Egyházmegye honlapján a kedvelt kirándulóhelynek is számító kis templom Böde- Zalaszentmihályfa (Szent Mihály) filia. Hottó honlapja pedig így határozza meg településük szerkezetét: két falurészből, Hottóból és Zalaszentmihályfából áll. A falu elől pár éve eltűnt a Hottó II. kerület tábla, s helyette két helységjelző tábla hirdeti hova érkezünk. A piros keretes felirata Hottó-Zalaszentmihályfa, alatta a zöld táblán Zalaszentmihályfa olvasható.

A bejárat faragott kövei eltérő mintázatúak
Fotó: Győrffy István
Faragott oszlopfők
Fotó: Győrffy István
A bejárati ajtó fölötti faragott kövek
Fotó: Győrffy István

A templomon jelenleg is felújítás zajlik. Szalai Attila plébános elmondja, hogy mintegy 4 millió forintot nyertek felújításra, amit legalább ennyivel megtoldottak. Kijavították és állagmegóvást végeztek a fazsindelyes tetőn, külső festés történt, dréncsövezték a templom falai mentét, ami kőfedésű járdát kapott, zúzalékos borítást a feljáró, s a templomhoz bevezették a villanyt is. A történelmi épület megújulva várja látogatóit.

Kőjárda épült a falak alatt, amit alácsöveztek
Fotó: Győrffy István
A frissen templomhoz vezetetett villanykábel csonkja, a távolban Böde házai láthatók
Fotó: Győrffy István

 

Ezek is érdekelhetik