2020.02.03. 07:00
„Számunkra Jézus Krisztus az erőforrás és a motiváció” – Udvardy György veszprémi érsek Hévízen
Fedezzük fel a mindennapok szokványos eseményeiben Isten üdvösséges jelenlétét, művét, fogalmazott szentbeszédében Udvardy György veszprémi érsek a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén bemutatott szentmisén, a Szentlélek-templomban.
Emberség és istenség. Udvardy György veszprémi érsek végezte a gyertyaszentelés szertartását Fotó: PBÁ
A gyertyaszentelés szertartása előtt a főpásztor emlékeztetett, „negyven napja Urunk születésének örömünnepét ültük, ma pedig arra emlékezünk, hogy Szűz Mária és Szent József bemutatta Jézust a templomban”. – Itt Krisztus valójában hívő népével találkozott – folytatta Udvardy György.
– Azok a jámbor öregek, akik a Szentlélek késztetésére a templomba mentek, és ott a Szentlélektől megvilágosítva felismerték az Urat, örvendező lélekkel tettek tanúságot róla. Hozzájuk hasonlóan minket is a Szentlélek gyűjtött egybe, vonuljunk mi is Isten házába és járuljunk Krisztus elé. Találkozni fogunk vele, felismerjük a kenyértörésben addig is, amíg nyilvánvaló dicsőségben el nem jön. Hozzátette: az Úrral együtt élő, Lélektől eltelt ember különös látást kap arra, hogy felfedezze saját életében a jelenlévő Istent.
Udvardy György szentbeszédében szólt arról is, sok mindent tudunk kifogásként hozni: a körülményeket, a mai világot, a küzdelmeket, és gyakran emiatt nem látjuk meg Isten üdvösségét. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe viszont abban erősít bennünket: minden képességünk, lehetőségünk megvan arra, hogy a mindennapokban felfedezzük Isten jelenlétét, művét.
– XII. Pius pápa mondta egy alkalommal, Európának az mutatja a gyengeségét, hogy a jók elfáradnak a jó megtételében, megszűnik az állhatatosság – idézte az egyházfőt a veszprémi érsek. – A mai ünnep bátorítson bennünket, nincs vége, Isten nem halogatja az ő üdvösséges művének a megvalósítását. Számunkra nem más az erőforrás, a motiváció, mint Krisztus, és ő erősít minket Isten hatalmas tetteinek felfedezésében és a saját üdvösségünk elfogadásában.
Udvardy György elmondta, a gyertya az önmagát emésztő és fénnyé váló emberi munkát jelképezi, ugyanakkor az ősegyházban a gyertya anyaga, a kanóc és a viasz Jézus emberségét szimbolizálta, a fény pedig, ami belőle árad, az istenségét.
Kiss László hévízi esperes-plébános arra emlékeztetett, régen összekötötték a szentelt gyertyákat, s ha jött a vihar, vagy valamilyen veszedelem, meggyújtották, s előtte imádkoztak, de a haldoklók vagy halottak mellett is szentelt gyertya égett. PBÁ