Még nem volt ilyen magas a költségvetés: 64,2 milliárdból gazdálkodhat Zalaegerszeg

Jelentős tétel

A főösszeg még sosem volt ilyen magas: több mint 64,2 milliárd forint. Tavaly 43 milliárd forintról indult a büdzsé, ami év végére 54,2 milliárd forintra nőtt, majd a tegnapi módosításokkal végül 109,2 millió forinttal 54,3 milliárdra emelkedett. A mostani korrekcióra a tavalyi utolsó közgyűlés után kapott állami támogatások miatt volt szükség, indokolta Balaicz Zoltán polgármester. Az idei főösszeg – a Modern városok program és a TOP keretén belül megvalósuló nagy értékű beruházásoknak is köszönhetően – 64 milliárd 238 millió 52 ezer forint.

Ez a főösszeg „párját ritkítja, és más megyei jogú városokkal összehasonlítva is jelentős tétel”, hangsúlyozta a rendeletalkotást megelőzően a polgármester.

Gazdaságélénkítés, környezetvédelem és nagyprojektek

Bali Zoltán alpolgármester hangsúlyozta: a költségvetés tervezésekor elsődleges cél a város stabil működésének biztosítása, továbbá a gazdaságélénkítés, a környezetvédelem és a nagyprojektek (köztük az uszodaberuházás, az alsóerdei fejlesztés és a belvárosi rehabilitációs programok) biztonságos lebonyolítása volt. Kiemelte: az iparűzési adó tervezett összege 4,7 milliárd forint, ami 600 millióval haladja meg a tavaly előirányzottat. Az építményadóból származó bevételt az előző évinél szintén magasabbra, 1,06 milliárd forintra prognosztizálják. Gépjárműadóból 280 millióra, idegenforgalmi adóból pedig 21 millió forintra számítanak.

Abban minden felszólaló egyetértett, hogy konzervatív és óvatos tervezés jellemzi a büdzsét. Keresztes Csaba frakcióvezető (Tiéd a város) egyebek mellett azt javasolta, az iparűzési adóból származó többletbevételt célszerű lenne csapadékvíz-elvezetésre fordítani, s felvetette, hogy tárgyaljanak az építményadó esetleges csökkentéséről. Kiss Ferenc (Mi hazánk) az építményadó kapcsán a mikrovállalkozásoknak kért kedvezményt. Góra Balázs (Tiéd a város) pedig azt nehezményezte, hogy a TOP és egyéb pályázatok előkészítésére miért a lakásalapból csoportosítanak át 10 millió forintot, még ha visszapótlási kötelezettséggel is.

Balaicz Zoltán polgármester válaszában emlékeztetett: Zalaegerszeg 2015 júliusában – 3,2 milliárdos iparűzési adó mellett – a város működtetését biztosította az építményadó bevezetésével. S bár átmenetileg pár száz forinttal csökkenteni lehetne a mértékét, hosszú távon semmiképpen, hiszen az új létesítményeket (a városi strandot, az uszodát, a sportcsarnokot, a színházat) majd üzemeltetni is kell. Az esetleges kedvezményekről pedig – bár rendkívül szűk a mozgástér – majd csak a 2021-es büdzsé kapcsán lehet tárgyalni.

A képviselők 11 városrészben létrehozták a településrészi önkormányzatokat és megválasztották a tagokat, akik le is tették esküjüket. A grémium emellett kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a volt MMIK, valamint a sportcsarnok területét s környezetét, és 14 igennel, 1 nemmel és 3 tartózkodással felhatalmazta a polgármestert a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház állami és önkormányzati közös működtetésére irányuló kérelem benyújtására, a város ugyanis egyedüli üzemeltetőként nem tudná vállalni a mintegy 400 milliós pluszkiadást. (Tavaly a színház működését 337, a bábszínházét 62 millió forinttal támogatta az állam, ez a teljes összeg 66, illetve 65 százaléka volt.)