A hamvak átvétele, elhelyezése vagy szétszórása előtt nyilatkozatot kell tennie a temettetőnek

A hamvasztásos temetések száma egyre növekszik, és az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy az elhunyt hamvait nem a temetőben helyezik el, hanem hazaviszik vagy szétszórják. Hogy ezt ki teheti meg és milyen feltételekkel, az most már pontosan szabályozott.

Eddig is tartalmazta a temetői rendelet, hogy az urna átadásáról az ügyfélszolgálat munkatársának vagy a temető gondnokának igazolást kell kiállítania, aminek feltétele a halotti anyakönyvi kivonat vagy a halottvizsgálati bizonyítvány bemutatása. Az igazoláson fel kell tüntetni, hogy a jogosult hol helyezi el az urnát.

A szabályok a decemberi közgyűlésen elfogadott, a temetői törvénynek megfelelő módosítás szerint kiegészültek azzal, hogy az eltemettetésre kötelezettnek nyilatkozatot kell tennie egy formanyomtatványon, másképp az urnát nem viheti el. Ha az elhunytnak volt végrendelete, s abban meghatározta, hol helyezzék el a hamvait, akkor a nyilatkozathoz csatolni kell a végrendelet hiteles másolatát, s eszerint kell megjelölni azt a címet, ahová a hamvak kerülnek. A nyilatkozatot tevőnek vállalnia kell, hogy a hamvakat tartalmazó urnát a kegyeleti igényeknek megfelelően tárolja, és a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja az elhunyt Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói számára (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, s a testvér házastársa), valamint azok számára, akik az elhunyttól végrendeleti juttatásban részesültek. Az elhunyt közeli hozzátartozóit pedig tájékoztatni kell az urna elhelyezésének változásáról is. Ők a következők: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér.

Ha nincs végrendelet, az eltemettetésre kötelezettnek akkor is nyilatkoznia kell, hogy mely címen vagy Zalaegerszeg közigazgatási területén kívül mely temetőben vagy emlékhelyen kívánja elhelyezni az urnát. Az utóbbi két esetben a temető vagy emlékhely befogadó nyilatkozatát is csatolni kell.

A hamvak temetőn kívüli szétszórására szintén van lehetőség, de ebben az esetben is nyilatkozni kell arról, hogy ez hol történik és mikor. Ha az elhunyt maga szerette volna így, akkor csatolni kell az e kívánságát is tartalmazó végrendeletének hiteles másolatát és az ingatlan tulajdonosának vagy kezelőjének a hozzájárulását a hamvak szétszórásához. Ha légi járműről szeretnék szétszórni a hamvakat, ahhoz a légiközlekedési hatóság hozzájárulása szükséges.

Végrendelet hiányában is szét lehet szórni a hamvakat, ekkor a nyilatkozatban ki kell jelenteni, hogy a közeli hozzátartozók egyetértenek a búcsúztatás e módjával, idejével, helyszínével. Az ingatlantulajdonos vagy kezelő (illetve a légiközlekedési hatóság) előzetes hozzájárulására ilyenkor is szükség van. Mindezeket a változásokat a temetői törvény módosítása indokolta, amely kibővítette a kegyeleti jog gyakorlására jogosultak körét.

Kisebb módosítás a zalaegerszegi rendeletben, hogy apróbb díszek (kisebb szobrok, plasztikák, például angyalok) is elhelyezhetők a síremlékeken a gyertyák, mécsesek, koszorúk és vázák mellett, a változó szokásoknak megfelelően.

Egy méternél magasabb növényeket azonban nem szabad ültetni a sírokra és a sírok közé. Eddig csak a fás szárú növények telepítését tiltotta a helyi temetői rendelet, amely változatlanul kimondja pél­dául azt is, hogy a köztemetőkben pad csak az üzemeltető hozzájárulásával, a közlekedés és a szomszéd sír megközelítésének akadályozása nélkül telepíthető. A rendeletbe beépítették még, hogy hétfői napokon a temetkezési szolgáltatás szünetel a Göcseji úti és az Új köztemetőben.

A védett sírhelyek, síremlékek listáját ötévenként felülvizsgálja az önkormányzat. Ez is megtörtént, s védetté nyilvánították dr. Szentmihályi Imre néprajzkutató, múzeumigazgató síremlékét, akinek szakmai tudása és tárgyi gyűjteménye nagy szerepet játszott a Göcseji Falumúzeum létrehozásában. Védett lett Pungor Ervin tánctanár és népművelési felügyelő sírhelye is, ő a Zalai Táncegyüttes vezetője volt, és tevékeny szerepet játszott a KISZÖV Táncegyüttes elindításában.