Turisztikai, befektetői és gyógyászati szempontból is komoly az érdeklődés Hévíz iránt

Legutoljára 2017 áprilisában beszélgettünk a város külkapcsolatairól. Akkor úgy fogalmazott: a cél felhelyezni Hévízt a világtérképre, nemcsak turisztikai, hanem balneológiai, gyógyászati, egészségturisztikai és gazdasági értelemben is. Hol tart most ez a folyamat?

– Bár természetesen vannak továbblépési lehetőségek, mostanra nagyrészt sikerült elérnünk a célunkat, amiben meghatározó szerepe van a Hévíz-Balaton Airportnak. Éppen 2017-ben egyeztettem először azzal a norvég befektetői klaszterrel, amely 4,5 milliárd forintos beruházással nemzetközi pilótaképző központot létesít a reptéren. Az április végi bejelentést tehát kétévnyi tárgyalás és komoly, országok és települések közötti verseny előzte meg, amiből Hévíz került ki győztesen. Az akadémián évente 300 szakembert képeznek majd 80 oktató vezetésével. Az első diákok ősszel érkezhetnek.

Közben egyre intenzívebb nemzetközi érdeklődés mutatkozik a hévízi gyógyászat iránt is…

– Egyiptomi és kínai partnerekkel folytatunk komoly tárgyalásokat ezen a területen. A népszerű üdülőparadicsom, Sarm es-Sejk, illetve a Dél-Sínai tartomány hévízi segítséggel kívánja megteremteni a gyógyturizmus alapjait a sivatagban előtört forrásra alapozva. Az ajánlatunk már ott van az egyiptomi fél asztalán, várjuk a válaszát. Emellett Kínában is számítanak Hévíz termálturisztikai tapasztalataira. Erről, ugyancsak többévnyi tárgyalást követően, május elején írtunk alá két megállapodást Csungkingban, összhangban a két kormány között 2019 áprilisában lefektetett ötpontos tervvel, melynek a turizmus mellett kiemelt része a vízügy területén és a gyógyvíz hasznosításában való együttműködés. A szerződésben foglaltak szerint a kínai fél Csungking térségében, a saját hoteljeiben alkalmazhatja a Hévízi Tradicionális Gyógykúrát.

Vannak, akik úgy gondolják: jobb lenne ezt a tudást inkább helyben megőrizni.

– A gyógyászat, egészségmegőrzés terén összegyűlt tudást kötelességünk továbbadni. Nem a vizet vagy a tavat adjuk el, csak az alkalmazott módszereket. S ha ezeket az általunk auditált módon alkalmazzák például Kínában, az tőlünk nem vesz el vendéget, sőt. Ráadásul a Hévízi Tradicionális Kúra egyik alappillére a világon egyedülálló hévízi gyógyvíz, tehát a kezelés teljes mértékben soha nem lesz átültethető.

Mi ebben az üzlet Hévíznek?

– A gazdasági és a termálturisztikai befektetések egyaránt vendégeket hozhatnak Hévízre, hiszen a világ távoli pontjaira is elviszik a város és az itteni gyógyászat jó hírét. Fontos lehet a tudás- és tapasztalatcsere is, azt gondoljuk, hogy például a kínai és a hévízi tradicionális gyógyászatot ötvözve komoly eredményeket érhetünk el. Arról nem is beszélve, hogy ezek a szerződések üzleti alapon köttetnek, azaz pénzt hoznak a városnak. S mindezek által a Hévízi Tradicionális Kúra is egyre ismertebbé és értékesebbé válik, aminek következményeként egyre többen szeretnék helyben kipróbálni.

Korábban nagy sikerrel működött a tiszteletbeli nagyköveti program. Dolgoznak még a Hévízt képviselő diplomaták a világ távoli pontjain?

– Most tervezzük átgondolni külkapcsolati rendszerünket és nagyköveti programunkat egyaránt. Azokkal a településekkel, amelyekkel jól és eredményesen tudunk együttműködni, és a közös munkára lehetőséget látunk hosszú távon is, szeretnénk partneri megállapodást kötni. E szempontok szerint vizsgáljuk majd felül testvérvárosi szerződéseinket is, s amelyikben nem látunk továbblépési lehetőséget, megszüntetjük. A csehekkel mindenképpen szeretnénk szorosabbra fűzni a kapcsolatot s erdélyi településekkel, köztük Tusnádfürdővel és Madéfalvával is tárgyalunk, de szóba jöhetnek magyar városok vagy budapesti kerületek is. Hasonlóan járunk el a tiszteletbeli nagykövetek esetében is: felülvizsgáljuk az eddigi megbízásokat s újakat is kötünk. Van ilyen képviselőnk német, francia, orosz nyelvterületen, Lengyelországban, Törökországban, Svédországban és Kínában, s formálódik egy ilyen együttműködés Norvégiában is. Ez a program elsősorban a turizmusban és a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázásban segít, amiben rengeteg támogatást kapunk a magyar külügytől is.

Hova fejlődhetnek a külkapcsolatok közép és hosszú távon?

– Jelenleg több határon átnyúló projektben is benne vagyunk, ami azért fontos, mert 2020-ban az uniós felzárkóztató pénzek elfogynak, pályázati forrásokat tehát csak az addig felépített, megszilárdított kapcsolatrendszer révén, partnerségben lehet elnyerni. Ehhez pedig a nemzetközi tapasztalatok elengedhetetlenek lesznek. A reptér most ebben a tekintetben is fontos szereplő, a norvég bejelentés óta rengeteg turisztikai és befektetői megkeresés érkezik. Mi pedig keressük a partnereket. Zalaegerszeggel például évek óta kiválóan tudunk együttdolgozni. Célunk, hogy kialakuljon egy erős Zalaegerszeg-Hévíz-Keszthely tengely, amelynek a reptér kiemelt pontja. Ebben a partnerségben mindenki megtalálja a maga számítását, Hévíznek elsősorban turisztikai területen hozhat sikert, s azt eredményezheti, hogy fenntarthatóvá válik a reptér. Ami pedig a nemzetközi jelenlétet illeti: most belga, holland, izraeli és olasz kapcsolatokat építünk, utóbbi országban az alapokat már leraktuk, hiszen két éve tagjai vagyunk az Európai Tavak Szövetségének. A cél: forrásokat lehívni, ötleteket eladni és átvenni.

Terveznek-e a reptéren bővítést, új desztinációk bevonását?

– A 2012 óta folytatott üzletpolitika most kezd beérni. Egyértelműen látszik ugyanis, hogy hiba lett volna a Hévíz-Balaton Airport esetében csak a turistákat szállító gépekre koncentrálni. Az utas számokban idén nem várunk jelentősebb emelkedést, bár kilátásban van egy londoni és egy tel-avivi járat indítása, egy magán légitársasággal ugyanis már a szerződés aláírása előtt állunk. Idegenforgalmi szempontból azonban a valódi áttörést a menetrend szerinti járatok indítása hozhatja el 2020-21-ben. Tervezünk ilyet német, orosz, izraeli, angol, lengyel és skandináv desztinációkba is. S közben már elkezdődött a Hévíz-Balaton Airport 6,6 milliárdos fejlesztésének előkészítése, jövő év elején indulhat a beruházás.