A ferencesek az egerszegi templomkertben fogadták a táborozókat

Gímszavast azonban senki sem láthatott, hiszen csak a hangját utánozta a vadász. Az éhes fülesbagolygyerek sipákolása viszont igazi is lehetett volna, hiszen a még kis mókás gombócformájú pelyhes madárka „személyesen” is jelen volt, a cseperedő erdei pinty és a feketerigó fiókával, az izgága békacsemetével és a komótosan vánszorgó teknőssel együtt, ám a tollas jószágok hangján is az ember szólalt meg. Odébb, egy sátor alatt viszont a kézjelekkel, mimikával kísért néma-jelenet nem egy pantomim előadás része volt, hanem Köpör István, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Zalai szervezetének elnöke egy történetet mesélt el a siketek jelbeszédével, amit Jónás Zsófia jeltolmács „közvetített” hallható változatban. Kicsit odébb, a trambulin mellett, az árnyas fa alatt rendhagyó irodalomórán vigadtak a gyerekek. A vakáció első hetének tiszteletére ugyanis, immár hagyományosan a ferences hittantábor iskolás csemetéivel népesült be a szerzetesek amúgy békés meditálást szolgáló templomkertje.

- Közösségünkben négy évvel ezelőtt merült fel az igény, hogy a város iskoláiban hittant tanuló gyermekek részére a nyári vakáció első hetében tábort szervezzünk – tájékoztatta lapunkat Ocsovai Grácián atya, a Jézus Szíve ferences plébánia és rendház vezetője. – Elsősorban a szülőknek kívántunk ezzel segítséget nyújtani, másrészt a gyerekeket szeretnénk megerősíteni a hitükben egy olyan vidám, érdeklődési körüknek megfelelő programmal, amelyben természetes módon kap helyet a vallás. A barátokkal közösen megélt hit, a mindennapok részeként történő együtt imádkozás, a lelki gyakorlatok, a szentekkel való személyes kapcsolatteremtés, a templomi programok katolikusközösség teremtő erővel bírnak.

- Egyre népszerűbb a hittantáborunk – tette hozzá Kámán Norbert diplomás hitoktató, „civilben” a Dombóvári Szent Lukács Kórház műszaki vezetője, aki társaival együtt a szabadsága terhére, „társadalmi munkában” vállalta az egyik csoport vezetését -, alig kezdődött el az idei, a szülők már azt kérdezgették: ugye jövőre is megszervezzük„. Az idén már 90 gyerekünk van az 1-8 osztályos korosztályból kiegészülve nyolc 14 éves, hittant végzett segítővel. A biztonságukról, ellátásukról, vezetésükről 25-30 háttérmunkás gondoskodik. A mai napon négy csoportban felváltva rendkívüli ”tanórákat„ is tartunk. Az irodalomórára Balatoni László, a biológia foglalkozásra dr. Illyés Zoltánt, a vadászati tudnivalók ismertetésére Vörös Jánost, a jelnyelv bemutatására Köpör Istvánt és Jónás Zsófit, az íjászat levezénylésére Kámán Józsefet hívtuk meg. A vadász agancsot, agyarat és egyéb trófeákat, a biológus madármenhelyen nevelkedő fiókákat és egyéb apróbb teremtményeket hozott magával, s bemutatták azt is, milyen módon és hangon kommunikálnak egymással a vadon állatai.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a ferencesek hittantábora

Azon kívül persze, hogy ezer féle érdekes történetet meséltek az életükről. A vadász, hogy miért nyalja meg a szarvas az orrát, mielőtt beleszagol a levegőbe, vagy: az ügyes vadász miként képes a magaslesről megállásra késztetni a szarvasbikát; a biológus, hogy a feketerigó anyu miért olyan visszafogott, természetbeolvadó színű, a bagoly miért tudja hangtalanul körbeforgatni a fejét anélkül, hogy a teste megmoccanna.

A hittantábor lévén a hét misével kezdődött és pénteken misével zárult, a reggeli előtt minden nap közösen imádkoztak, megismerkedtek a nap szentjével – hétfőn Szent Ferenccel, kedden Szent Antallal, szerdán Szent Józseffel, csütörtökön pedig Szent Ritával. Amúgy minden napra jutott több izgalmas program. Hétfőn a gördeszkás plébános, Lendvai Zoltán varázsolta el a gyerekeket, kedden vonattal Zalabérig utaztak, ott megnézték a falu gyönyörű műemlék templomát, majd felgyalogoltak a Zalabér és Pakod közötti hegygerincen 1799-ben épült Szent Antal kápolnához, szerdán tartották a rendkívüli ”tanórákat„, csütörtökön viszont áttették a főhadiszállást a termálfürdőbe. A pénteket a versenyeknek és a búcsúzkodásnak szánták.