Murafölde ízeivel hódít Nagykanizsa városának tortája

A KonTuRplusz Egyesület pályázatot írt ki Nagykanizsa tortájának elkészítésére, melynek eredményhirdetését a város napján tartották. Az öt pályázó édes remeke közül a versenyt az egyik helyi cukrászüzem tortája nyerte meg, melyet Siposné Gerencsér Henriett és Bohn Ildikó cukrászmester talált ki és készített el.

– Egyik kolléganőm hívta fel a figyelmem a pályázatra, s biztatott, hogy próbáljuk meg, induljunk rajta – idézte fel Siposné Gerencsér Henriett, a HeniCuki Cukrászüzem ügyvezetője. – Régebbről ismerem Bohn Ildikót, aki akkor még nem dolgozott nálunk, s felhívtam, hogy dugjuk össze a fejünket, találjunk ki valamit a pályázatra. Ami az alapanyagokat illeti, két vonalon indultunk el: a rigójancsi tőlem ered, ő pedig a tökmagot és a hajdinát szerette volna viszontlátni a város tortájában. Hogy miért pont a rigójancsi került a látóterünkbe? Azért, mert – s ezt kevesen tudják – a közkedvelt csokis édesség névadójának köze van Kanizsához. Rigó János 1858-ban született Pákozdon, de aztán Nagykanizsára került. Igen tehetségesen hegedült, s cigányprímásként eljutott a fővárosba is, ahol kiváló zenészekből megalapította saját zenekarát. A csapat Európa számos nagyvárosában lépett fel sikerrel, sőt, Amerikába is eljutott. Állítólag Rigó Jancsi nem volt szép ember, arcát himlőhelyek tarkították, de behízelgő modorával és bravúros játékával bárkit le tudott kenyerezni. Páratlan virtuozitása révén igen népszerűvé vált, de a közönség – mely már akkor is szenzációra éhes volt – egy nem mindennapi love story kapcsán foglalkozott vele a legtöbbet.

Siposné Gerencsér Henriett ismeretei szerint Rigó Jancsi és bandája 1896-ban egy fényes párizsi étteremben játszott, ahol a belga Chimay herceg is jelen volt jóval fiatalabb feleségével, egy amerikai milliomos lányával, akit Claire Wardnak hívtak. A nő beleszeretett a tüzes tekintetű Rigó Jancsiba, akiért még a férjét is elhagyta. Mi több, Jancsi is elvált a feleségétől, Barcza Mariskától. A válóperről még a Mikszáth Kálmán főszerkesztésével működő Országos Hírlap is tudósított, hasonlóan a többi korabeli újsághoz – igazi mai celebtörténet lehetne ez a javából.

S hogy miképpen lett a szerelem gyümölcse a rigójancsi? Állítólag a prímás egy pesti cukrászdában kedveskedett szerelmének a csokis, krémes süteménnyel. Az utókor előtt az ismeretlenségbe burkolódzó cukrász, aki készítette a finomságot, kiváló marketingérzékkel volt megáldva, és szimpla, ám annál hatásosabb reklámfogásként Rigó Jancsiról nevezte el a sütit. Számítása beigazolódott, a rigójancsi hatalmas népszerűségre tett szert.

– Eredetileg kétféle tortát készítettünk, egy rigójancsis-tökmagost csokis lappal, illetve egy hajdinás-tésztalapos, grillázsos, tökmagost – vette át a szót Bohn Ildikó. – A kollégák körében kóstolót tartottunk, akiknek egyértelműen az előbbi tetszett jobban. Viszont a másikból bejött nekik a hajdinás tészta, ezért döntöttünk úgy végül, hogy a kétféle változatból összehozunk egyet. A héjnélküli tökmagot és az olajat Tótszerdahelyről kaptuk, ebből egy zseléréteget készítettünk a csoki-mousse krém és a hajdinás tésztalap közé. A hajdinaliszt pedig Szepetnekről származik, ahol régen hajdina-feldolgozó üzem is működött. Így jelennek meg a tortában a pályázati kiírásnak megfelelően Murafölde régi ízei. Alakja pedig Nagykanizsa sajátos háromszög alakú tereit idézi.

A készítők azt is elmondták: a város tökmagos-hajdinás rigójancsi tortája már szeletben is kapható, így azt bárki megkóstolhatja.