Az ókori világ csodáiról szóló előadást tartottak Lentiben

Elöljáróban dr. Gürtler Katalin elmondta, hogy ma már ezek a témák nem vesznek a legendák homályába, egyre bővebb kutatási anyagok, eredmények támasztják alá tényszerűen a történeteket. A témák közül a továbbiakban az ókori világ csodáiról szóló előadás érdekességeiről olvashatnak.

Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. Az ókorban is írtak már ezekről az utazók, a felsorolás szerint ide tartoztak a gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Az évszázadok alatt többször módosult a lista, egy-egy világcsoda fel- vagy lekerült. Ezek a Memnón-kolosszusok, Salamon temploma, Noé bárkája, a Hagia Szophia templom, illetve Bábel tornya.

De hol és mikor is kezdődött a bibliai régészet?

– Bonaparte Napóleon 1798-ban indult el katonáival meghódítani Egyiptomot – kezdte dr. Gürtler Katalin. – Ő olvasta az ókori szerzők műveit, példaképe volt Nagy Sándor és az ő nyomdokain szeretett volna haladni és meghódítani a világot. Nemcsak katonákat, hanem tudósokat is vitt magával keletre, ők alapozták meg az egyiptológiát és a tudományos érdeklődést, illetve a bibliai régészet alapja is lett.

De mit is találtak?

– Napóleon expedíciója során – melyen részt vett Dominique Vivant Denon, aki a Louvre igazgatója lett később –, 1799-ben egy erőd munkálatai során kifordította egy katona a Rosetti-követ, melyre három nyelven írták V. Ptolemaios rendeletét a Kr. u. 2 században görög, hieroglif és démotikus írással. Ez a felfedezés évtizedekre meghatározta a régészetet, aztán Champollion megfejtette a hieroglifák titkait, és már nemcsak mesebeli világ volt az ókori Egyiptom. Egyiptom 19. század eleji vezetője kinyitotta az ország kapuit, aminek következtében soha nem látott rablás indult meg, templomokat daraboltak fel és szállítottak el, múmiákat adtak-vettek a piacon. Az 1830-as években irányultak a kutatások a gízai piramisokra. A mai nagy múzeumokban látható lelet­anyagok ekkor megszerzett régiségek. Ezzel egy időben a Tigris és az Eufrátesz völgyében is találtak kincseket, úgy gondolták sokáig, hogy ezen a területen lehetett az Éden, itt találjuk Ninive városát, ahova az Úr Jónás prófétát küldte. Sokáig semmit nem tudunk a városról, majd 1842-ben rálelt az Egyiptomban orvosként tevékenykedő francia Paul-Émile Botta. Úgy gondolta, hogy megtalálta Moszullal átellenben az ősi Ninivét, de tévedett, és majd 10 évvel később az angol Austen Henry Layard találja meg. Sikerült kiásni a város régi kapuját, a feltárások során kiderült, hogy van még 15, és Jónás próféta feltételezett sírhelye is itt található. Az ásatások az első világháborúig zavartalanul folytak, később a megalakult államok régészeti intézetei folytatták a munkát. Legutóbb 2002 körül végeztek itt ásatást, majd 2015-ben elpusztították a harcok során a felfedezett falakat.

A másik nagy talány, amiről a régész beszélt, Babilon.

– Babilont, a „bűnös várost” megtalálta Hérodotosz is, sokat tudunk az erődrendszerről, az Eufrátesz kőhídjáról, de a 12. században már jelentéktelen faluként számolnak be róla. Bábel tornya mindig is érdekelte az embereket, 1899-ben Robert Koldewey német régész az elődök leírásai alapján kezdett kutatni. Talált egy talapzatot, kiderült, hogy két torony is volt a városban, illetve előkerült egy agyagtábla is, mely annak leírását tartalmazza. Az egyik torony, amit Bábel tornyának nevezünk, egy hétszintes épület lehetett, tetején egy templommal és Marduk főisten szobrával. A népes városban valószínűleg zajos, zűrzavaros élet uralkodott, csak Marduk istennek több mint 50 temploma volt, hatalmas lehetett a piactere, az Eufrátesz túloldalán pedig a város új része állt. Az egész elpusztíthatatlannak tűnt. Később aztán, mint a Bibliában olvasható, Kürosz perzsa király vonult be Babilonba és nagyobb csata nélkül elfoglalta.

A csodák közé sorolták Szemiramisz függőkertjét is.

– Az ókori leírásokból tudjuk, hogy csodálatos kertje volt Babilonnak. A monda szerint asszír királynő lehetett Szemiramisz. A 20. század elején Koldewey által megtalált kert a palota környékén lehetett, azonban a régészeti felülvizsgálatok alapján úgy tudjuk, hogy ha létezett, akkor nem Babilonban, hanem Ninivében. Egy relief is bizonyítja ezt, illetve feltártak egy csatornarendszert vízvezetékkel és kerttel, ami alátámaszthatja a feltételezést.

Az ókori világ további csodáiról a kutató elmondta: a halikarnasszoszi mauzóleumot Mauszólusz király építtette feleségének és magának. Ez a mai Bodrumban található Törökországban. A pharoszi világítótorony Alexandriában állt, de pontos helyét nem tudják, feltárásokat végeznek ezen a területen is. Görögországban, Olümpiában Zeusz szobra a források szerint a 6. századig létezett, majd elpusztult. Ugyanúgy, mint Artemisz temploma Epheszoszban, ami 2000 évig állt, ám mára nyoma sem maradt.