Haas József zsidó honvéd emléke előtt tisztelegtek Egerszegen

Mégpedig annál az emlékműnél, amit a 90-es években alakítottak ki, egy zsidó közhonvéd sírkövéből. A hitközség minden évben tiszteletét teszi itt, hogy az ünnep sodrában essen figyelem 1848/49 zsidó származású hőseire is.

De miként került ide e kő? S kinek az emlékét őrzi?

– A sírkövet a Göcseji Múzeum kőtárában találtam, s a Városvédő Egyesület akkori elnökeként felvetettem, a sírjel emlékműként szolgálhatna a szabadságharc zsidó katonái számára – idézi fel dr. Vándor László régész, történész, nyugalmazott múzeumigazgató. – Felvettük a kapcsolatot a zsidó hitközséggel, örömmel fogadták az ötletet, így a Göcseji Múzeummal közösen elhelyezésre került a kőtábla. Először a zsidó temető előtt kapott helyet, ám a korabeli rongálások hírére a hitközség áthelyezte az emlékművet a temetőfal belső oldalára. Hogy a kő miként került a múzeumba, arról csak sejtéseink vannak.

Hogy ki pihent alatta, Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történész főmuzeológusa, a szabadságharc zalai emlékeinek gyűjtője mondja el.

– Az izraelita vallású Haas Józsefről van szó, aki 1827-ben született Zalaegerszegen, a szabadságharc idején a húszas évei elején járt – osztja meg velünk a szakember. – A sírkövén magyar és héber nyelvű szöveg olvasható: életének 76. évében halt meg, 1903. március 3-án. A Zalavármegyei Hírlap 1903. március 15-i számában Nagy idők tanúja cím alatt a nekrológjára is rábukkantam. Ebből kitűnik, hogy a délceg közhonvéd önként állt be a magyar seregbe. Klapka hadtestében harcolt, tüzér volt. Részt vett a komáromi vár védelmében, dicséretet is kapott. A vár feladása után besorozták a császári hadseregbe, s több mint 10 évig szolgált Itália különböző garnizonjaiban. Leszerelését követően visszatért Zalaegerszegre, az államtól kapott csekélyke hadi nyugdíjából élt. A nekrológ utolsó mondata így szól: „Nyugodjék békében abban a földben, melyet vérével öntözött.”