Enyém, tiéd és a közös vagyon – Mit kell tudni a házassági szerződésről?

Bármennyire a bizalmatlanság jelének tekintik egyesek, később nagyon sok kellemetlenségtől megóvhatja a házastársakat. A legfontosabb tudnivalókat dr. Lackner Melinda foglalta össze kérésünkre.

– A házasság nemcsak érzelmi, hanem gazdasági közösség is, amely a házasságkötéssel kezdődik és az együttélés időtartamáig tart. Ennek végét nem a válás kimondása, hanem az életközösség megszűnése jelenti. Azaz, ágytól, asztaltól válnak el – magyarázta. – A házassági vagyon azért speciális, mert attól függetlenül, hogy ki mennyit szerez az életközösség fennállása alatt, az a felek között egyenlő arányban oszlik meg – emelte ki a zalaegerszegi ügyvéd. Ha az egyik fél háztartásbeli, a másik meg milliárdossá válik, akkor is azonos arányban oszlik meg a vagyon az életközösség megszűnésekor – hangsúlyozta.

Leggyakrabban nem egyenlő vagyoni helyzet jellemzi a közös életet kezdetét, ám a házasságkötés pillanatában birtokolt anyagi javak külön vagyont képeznek és ezek ezt a jellegüket megőrzik a házasságban is. Hasonló elbírálás alá esnek az életközösség ideje alatt valamelyik fél által örökölt, vagy ajándékba kapott anyagi javak is.

– Nem mindig ilyen egyszerű azonban ennek az elkülönítése, hiszen az évek során az ajándékba kapott autót lecserélik, az örökölt házat átalakítják. Ilyenkor már a közös és a külön vagyon elemei keverednek, ami komoly viták forrása lehet. Ezek elkerülésében nagyon sokat segíthet a körültekintően megfogalmazott házassági vagyonjogi szerződés – mondta. – Ebben előre szabályozhatják a különvagyon sorsát, megállapodhatnak válás esetére a közösen szerzett javak megosztásában, használatában, lényegében bármiben szabadon rendelkezhetnek. Dönthetnek úgy is, hogy a házasság felbomlásakor minden az egyik fél vagyona lesz, de rögzíthetik azt is, hogy a jövedelmük arányában részesednek és nem keletkezik közös vagyon. Kitérhetnek a korábbi házasságokból származó gyermekeket érintő kérdésekre is – mondott példákat.

– Fontos kiemelni, hogy közös szerzeménynek számít minden, amit az együttélés alatt szereznek, még akkor is, ha a nyilvántartásban csak az egyik fél szerepel. Ha válás esetén ez mégis vitatott, akkor perben lehet kérni ennek bizonyítását. A közös vagyon vélelmét alátámasztja, amennyiben a kérdéses vagyonelemet az együttélés idején szerezte meg valamelyik fél. Kivétel, ha bizonyítani tudja, hogy külön vagyonából származik fűzte hozzá.

Házasság alatt azonban nem csak vagyonok keletkezhetnek, hanem veszteségek is, amiért a házasfelek egyetemlegesen felelnek, kivétel ha gondoskodnak előzetesen az elkülönítéséről.

A házassági vagyonjogi szerződésben kiköthető olyan rendelkezés is, miszerint ha valamelyik fél harmadik személlyel szemben kötelezi el magát, azért csak ő felel. Ez a harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették. Vagy ha a házastársak bizonyították, hogy a harmadik személy tudott a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról.

Fontos, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben foglaltak az öröklés esetén is irányadóak.

– Ilyen szerződés már az esküvő előtt megköthető, illetve a házasság fennállása alatt bármikor, és tetszőleges alkalommal és tartalommal módosítható – magyarázta.

A házassági vagyonjogi szerződésnek szigorú formai követelményeknek kell megfelelni, ügyvéd vagy közjegyző készítheti. Angolszász országokhoz képest hazánkban még kevesen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az is megesett, hogy a kontraktus megszövegezésekor támadt olyan perpatvar a felek között, ami már-már az esküvőt is megtorpedózta.

– A tapasztalatok szerint az ilyen szerződést többnyire nem a házasság előtt álló fiatalok, hanem inkább a szüleik kezdeményezik. Ők már tudják, a szerelem mulandó is lehet, és ezért ily módon szeretnék biztosítani, hogy a tönkrement kapcsolatból legalább ne kisemmizve kerüljön ki a gyermekük – mondta végezetül dr. Lackner Melinda.