Boldogságórák: A Landorhegyi általános iskola tanára is csatlakozott a programhoz

A képzés ötlete a pedagógusok és a diákok érzelmi intelligenciájának, valamint pozitív gondolkodásának fejlesztése érdekében született meg. Hogy a tanárnőt miért éppen ez érdekelte?

– Több dolog motivált, hogy közelebbről megismerkedjem az élménypedagógiai programmal. Mindig érdeklődtem a pszichológia iránt, az utóbbi időben a pozitív pszichológia kutatásai keltették fel érdeklődésemet. A pozitív pszichológia nem a pszichés problémákat vizsgálja, kutatásai középpontjában a boldogság áll, pontosabban fogalmazva olyan viselkedésformák megfigyelése és olyan módszerek kidolgozása, amelyek segítik minden ember számára az elégedettség, a lelki „jól-lét”, azaz a boldogság elérését. A pozitív pszichológia meghatározza a boldog emberek jellemvonásait, alátámasztja, hogy a boldogságra való képességünk fejleszthető, a boldogságteremtő, -fokozó és -fenntartó stratégiák taníthatók. Ezekre a tudományos kutatásokra, eredményekre épül a „Boldogságprogram”.

– Hogyan épül be mindez a napi gyakorlatba?

– Fontosnak tartom, hogy ne csak tárgyi ismereteket adjunk tanítványainknak, hanem fejlesszük érzelmi intelligenciájukat is, tegyünk azért, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Ahogy társadalmunkban, a mi iskolánkban is sok a nehéz körülmények között, ingerszegény környezetben élő, szeretethiányos, motiválatlan, pesszimista, sőt depressziós gyermek. Hiányzik világunkból a kedvesség, figyelmesség, együttérzés, őszinte törődés, a valódi öröm. Az én sportiskolás tanítványaim – szerencsére – zömében kivételek: érdeklődő, élénk, lelkes, barátságos gyerekek, szerető-támogató családi háttérrel, ám nekik is szükségük van a gyakori pozitív élményekre és megerősítésekre, a társas támogatásra, nekik is vannak gondjaik, nehézségeik, amelyekkel meg kell birkózniuk, konfliktusaikat meg kell oldaniuk.

– Mennyire ismert, elterjedt a boldogságóra program?

– Ma már közel 6000 pedagógus tart foglalkozásokat Magyarországon és határon túli magyar iskolákban. E tanévben százezerre emelkedett a részt vevő gyerekek száma. Eddig főként az ország északi és keleti, ún. „boldogtalanabb” megyéinek óvodái, iskolái csatlakoztak; eredményességének, pozitív hatásainak híre elérkezett hozzánk, Nyugat-Magyarországra is. Az idén a mi iskolánk is pályázott, és elnyerte a „Boldog Iskola” címet, ezáltal a 2018/19-es tanévben bekapcsolódott a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságóra programba – jelenleg egy tanulócsoport részvételével.

– Miben más ez az óratípus?

– A teljes boldogságóra-program 10 egymásra épülő témából áll: a hála kinyilvánítása, az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok ápolása, a boldogító jó cselekedetek gyakorlása, a célok kitűzése és elérése, a megküzdési stratégiák kimunkálása, az apró örömök élvezete, a megbocsátás, a testmozgás, a fenntartható boldogság. Számos személyiségfejlesztő játék, pozitív érzéseket felszabadító feladat, gyakorlat, gyermekdal segíti a pozitív életszemlélet, a lelki jóllét kibontakozását.

– Kell ehhez újfajta pedagógiai módszertan?

– Nem, a meglévőket kell tudatosabban beépíteni. A bátorító pedagógiát alkalmazzuk, ami „felemeli a gyereket”, ami megelőlegezi a bizalmat, sok-sok pozitív megerősítést, bátorítást ad a tanulónak, és nem maradhat el természetesen az erkölcsi jutalom, az elismerés sem. Ugyanakkor „konstruktív pedagógia” (alkotó vagy kutató tanulás, probléma alapú tanulás): élet közeli helyzetekből indulunk ki, valódi problémákat, feladatokat oldunk meg sokféle szempontot figyelembe véve, a tanulás és játék összefonódik, a pedagógus csak irányítóként, megfigyelőként van jelen. Tanulásszervezési módszereit tekintve előtérbe helyezi a csoportmunkát és a kooperatív oktatási módszert, az egymásrautaltság, az egyenlő részvétel, az egyéni felelősség jegyében.

A boldogságórák tapasztalataiból születtek meg a Boldogságóra kézikönyvek és munkafüzetek, különféle oktatási segédanyagok, társasjátékok, személyiségfejlesztő kártyacsomagok. A csatlakozással az egerszegi iskola azt is vállalta, hogy minden hónapban feltölt a weboldalra egy fotót vagy más dokumentációt, amelyek a boldogságórákon készített közös alkotásaikról tanúskodnak. Már a 2015/16-os tanév felmérései igazolták, a boldogságórák gyakorlatai csökkentik a tanulók szorongását, erősítik önbizalmukat. A programban részt vevő gyerekek kiegyensúlyozottabbak, elégedettebbek, az iskolában is jobban teljesítenek.

Rákóczi Marianna már a kollégáival is megismertette a program lényegét. Elkötelezettségét értékelték, múlt hét végén Budapesten az Erkel Színházban került sor a cím­átadó ünnepségre, melynek keretében – a többi csatlakozó óvodával és iskolával együtt – átvehette a „Boldog Iskola” minősítéssel járó oklevelet.