Zalaszabar az új lehetőségek faluja, kalandparkja, élménytábora sokakat vonz

Távoli templom emelkedik ki a párából, aztán a Balaton kék tükre, majd a Badacsony hegye zárja a horizont.

- Zalaszabar térségét az ország tíz legszebb helye közé sorolom! Letenyén születtem, Nagykanizsán nőttem fel, Budapesten végeztem fogorvosként, s az volt a vágyam, hogy haza kerüljek Zalába. Erre pont Zalaszabarban adódott lehetőség, aminek nagyon örültem. Igaz, a helyiek azt mondják,”gyüttment” vagyok, szerintem az is maradok, de jó nekem így, megszerettem őket, s úgy érzem ők is engem – mondja dr. Kalmár István a falu polgármestere. A falut megmutató Varga Béla alpolgármester is Budapesten tanult 1960-ban kőművesnek, de később, már iparosként a szülőfalujában próbált boldogulni.

- Még emlékszem a régi falura is, ami a harangtorony mögött volt. Apró kis telkeken álltak a csöppnyi zsuppos házak. Jó lett volna legalább egyet megmenteni közülük – mondja.

Volt, amikor 1400-an is éltek itt, ma 586-an vannak. A Kis-Balaton visszaállítását megelőzően jelentős régészeti feltárások voltak a térségben. A vidék a honfoglalás korában már lakott település volt. A magyarok előtt érkeztek ide a szavardok, a szabarok, valószínűleg innen ered a település neve is. Szent István király 1019-ben a közeli Zalaváron bencés apátságot alapított, s az alapító oklevélben Szabar is szerepel dézsmaszolgáltató helységként. Az első hiteles oklevelek szerint Szabar a Buzád-Haholt nemzetség birtoka volt, II. Buzád 1223-ban kapta örökül apjától Szabart.

Az első templomot is Buzád bán (a későbbi Boldog Buzád) építette az 1230-as években, s ez az épületrész a mai templom sekrestyéje. Ehhez, később gótikus stílusban egy nagyméretű templomot építettek, de azt a törökök elpusztították.

- Ez az ősi templom maradványa – mutatja a templom boltíves sekrestyéjét Kelemen István plébános. – A mai templomot 1753-ban építették hozzá, aminek főoltárképét 1823-ban Franz Krammer festette. Az orgona 1820-ban készült, s érdekes megoldásként, a karzatot 1949-50 között kibővítették – tudjuk meg a plébánostól.

A török pusztítása előtt Szabar mezővárosi jogokat élvező nagyobb település volt. Ezt a fényét később nem tudta már visszaszerezni. A Zala folyó szabályozása és lecsapolása 1829 és 1894 között zajlott Zalaszabar térségében. Arra is voltak törekvések, hogy a vasutat is erre vezessék, Baán Kálmán helyi földbirtokos kérésére ehhez 12 ezer korona támogatást meg is szavazott a falu, de a vasút másfelé ment. A jelentős bortermelés mellett nagyon kellett volna a vasút a falu fejlődéséhez. Baán Kálmán a borával az 1890–es londoni borvilág kiállításon aranyérmet nyert. Nem sokkal később, 1904-ben, Zala-megye alispánja városi jelleggel bíró községgé jelölte a falut, azonban ezzel sem tudtak élni…

- Jól emlékszem, amikor 1984-ben a keleti határrészt, a kaszálókat a Kis-Balaton vissza állításával elárasztották. Előtte három nagy marhacsorda is legelt a réteken. Igaz, a víz, a szép kilátás vonzza a turistákat. Viszont kezdet elgazosodni a híres szőlőhegy. Mindig azon fohászkodtam, hogy az Isten küldjön nekünk egy nagyvállalkozót, aki kezd valamit a heggyel. Ez megtörtént, Szabadics Zoltán és felesége itt találta meg a Holnapocska tábor helyét, s felépítették a Zobori Élmény Parkot – mutatja a helyszint Varga Béla.

Az élménypark hatalmas parkolójában vagy száz autó parkol, gépek dolgoznak a domboldalon, épül az ország legnagyobb hullámvasútja is. Mellettük új szőlőültetvény…

- Ami külön boldogsággal tölt el, szőlőt is telepítettek, s jó úton haladnak, hogy ismét rangja legyen a szabari bornak – teszi hozzá az alpolgármester. A falu első embere, Kalmár István így fogalja össze a falu éltében történelminek is mondható változást.

- Azt gondoltam, amikor 2006-ban felkértek polgármesternek, amit társadalmi állásban látok el, hogy az alapvető települési feladatok megoldása mellett a falusi turizmus felé kell nyitni, amiből a helyi lakosok is profitálhatnak. Ismertté akartuk tenni Zalaszabart, ezért Magyarországon először, 2007-ben állítottunk köztéri szobrot Puskás Ferencnek, akiről teret is elneveztünk. Fantasztikus ünnepségen avattuk fel a szobrot, s ekkor tartottuk az I. Kis-Balaton Halászléfesztivált, amelyet 10 éven át rendezünk minden június 3-ik szombatján. Ezzel kapcsoltuk be Zalaszabart a falusi turizmusba – mondja, majd így folytatja:

- Nyolc éven át azt hallgattam a képviselőinktől, hogy miért nem hozunk a faluba egy nagyvállalkozót, aki életet lehelne a településbe. Ez a vállalkozó Szabadics Zoltán személyében megérkezett, munkahelyeket teremtett, adót fizet, s rengeteg vendéget hoz, akiknek szállások, programok kellenek. Tény, a 90-es évek németjei megöregedtek, helyettük azonban jöttek újak, fiatalabbak, bár kevesebben vannak, Zalaszabar nem panaszkodhat, így is igazi multinacionális település lett. Az „újak” régi házakat szépítenek, az épületeink helyreállításával tetszetősebbé, vonzóbbá tesszük a falunkat. A külterületi utak és a járdák rekonstrukciójával szintén komfortosabbá változtatjuk a mindennapokat.

Elmondja, hogy mára a nyugodt kis Zalaszabarból egy nagyon pezsgő, forgalmas Zalaszabar lett! Ennek sokan örülnek, igaz, sokan nem, de ez is hozzá tartozik a valósághoz! A „hegy” azonban ismét hegy, ahol közel négy hektáron termelnek kiváló minőségű borokat. Az ingatlan árak jelentősen emelkedtek, aminek szintén örülhetnek a helyi gazdák.

Szabadicsék új beruházásával, a hullámvasúttal pedig olyan lehetőség nyílik meg a falusi turizmusban, ami hosszú távú és kihagyhatatlan lehetőséggel kecsegtet, csak élni kell vele, igaz, dolgozni is szükséges érte!

Arról, hogy mit hozott, illetve mi történhet még Zalaszabaron a kalandpark bővítésével, Szabadics Zoltán röviden így szól:

-A 380 méter hosszú hullámvasúttal három új munkahelyet is teremtünk, most 30-an dolgoznak a szabari vállalkozásban, hatan a faluból. A táborunk az idén, eddig 1750 rászoruló gyermeket fogadott térítésmentesen, s szeretnénk a szezonon kívüli hétvégeken is a táborban gyermekeket üdültetni. Az éves vendégforgalmunk 25 ezer látogató. Szőlőt nem kívánunk már telepítni, de nagyon szeretném, ha a fiatalok újra felfedeznék a szőlő munka örömét, s újra éledne a teljes hegy. Ebben segíteni is kívánok, szeretnénk szabari borpikniket tartani a hegyen a többi pincével közösen, aztán hegyi búcsúban is gondolkozunk…

- Ez volt a régi út az Öreg-hegyen – mutatja Varga Béla. Valamikor patinás, öreg pincék, – közülük több megroggyanva – sorakoznak az út mentén, s nagy területeket ver föl a gaz. Errefelé is nagyon elkelne a változás… Ahonnan rálátni a Kis-Balatonra több, szép új építményen akad meg a szemünk. No meg a falun, ami ezeréves történelmével megbújik a völgyben. Kalmár István egy gondolat erejéig visszatér a Puskás szoborhoz:

- Puskás Ferenc nem járt sohasem Zalaszabarban, mégis az ő neve tette országosan, már a határainkon túl is ismertté a falut. A szobor finanszírozásából jelentős egyéni részt vállaltam, de örökérvényű üzenete, a rajta látható Hemingway idézet mindenkinek szól: „a sport megtanít becsületesen győzni és emelt fővel veszíteni, a sport tehát mindenre megtanít.”

Az más kérdés, hogy tudjuk-e kellően értelmezni Puskás és Hemingway üzenetét, mindenesetre Zalaszabar most győzelemre áll…