A diktatúra áldozatai előtt tisztelegtek megyeszerte

Lentiben az önkormányzat és a Honismereti Egyesület közösen emlékezett a kommunizmus áldozataira a Gulag-emlékműnél.

Az egybegyűlteket Horváth László polgármester köszöntötte.

– Több tízezer családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra emlékezünk, koholt vádak alapján mészárszékre küldött emberekre, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre – mondta.

– Emelt fővel emlékezhetünk, mert egy letűnt rendszer bűneit emlegetjük – folytatta Horváth László, majd köszöntőjét követően Simon Márta, a Honismereti Egyesület elnöke adott történeti áttekintést az időszakról.

– A Szovjetunióban 20, a világon 100 millióra becsülik a kommunista diktatúrák áldozatainak számát – kezdte beszédét. – A világmegváltó eszme prominensei évtizedekig teljes nemzeti és nemzetközi jogosultságot élveztek, fel sem merült bűntetteikhez méltó felelősségre vonásuk – mondta Simon Márta, majd szólt a hazánkban történtekről is. – Az 1919-es Tanácsköztársaság 133 napja alatt 70 ezer ember ellen indítottak eljárást, 15 ezret elítéltek, 590 főt legyilkoltak. A terrornak sok zalai áldozata is volt. 1944 végétől magyarokat, németeket hurcoltak málenkij robotra a Gulágra, létszámuk meghaladta a 800 ezret.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Ezt Bali Zoltán idézte fel beszédében a megyeszékhelyen. A zalaegerszegi önkormányzati képviselő a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben pénteken este tartott megyeszékhelyi megemlékezésen mondott beszédet. Mint fogalmazott, a politikus letartóztatása első állomása volt annak a folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Nem sokkal később leváltották Nagy Ferenc miniszterelnököt és a választójogi törvény önkényes módosítását követő választásokkal végleg felszámolták a magyar demokrácia utolsó pilléreit is.

Zárásként Balaicz Zoltán polgármesterrel és Vigh László országgyűlési képviselővel gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére.

Nagykanizsán az 56-os Emlékkertben koszorúzással kezdődött a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett rendezvény, amelyen Józef Pilsudski marsallra, a lengyel függetlenség atyjára is emlékeztek a résztvevők. Csakúgy, mint a városi könyvtárban, ahol az ünnepség folytatódott.

Dénes Sándor, a város polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: hazánk elmúlt évtizedei az elszenvedett vereség, ám a fel nem adás történeteként foglalhatóak össze. Azokban az időkben, amikor a Szovjetunió által megszállt országoknak közös sorsa volt.

– A mi nemzeteink a mégis morál nemzetei, akik kiállnak nehéz sorsuk ellenére a bajban. Az emlékezés és a kiállás emberré tett minket az embertelenségben is – mondta. Gondolatai után Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő szólt a megemlékezőkhöz. Kiemelte: világszerte százmillió ember vesztette életét a kommunista pártok miatt, ebből Kelet-Európában legalább egymillió áldozat volt.

– Nemcsak azok előtt kell leróni a kegyeletet, akiket megöltek, hanem akiket megnyomorítottak, tönkretettek, üldöztek – szögezte le. Kiemelte: a lengyel és magyar nép sorsa közös, ismét együtt kell küzdeni a nemzeti létért, biztonságért, függetlenségért.

– Nemzeteink sorsközösségében benne foglaltatik a kommunizmus közös megtapasztalása is – ezt Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete mondta. – 1989 után viszont, amikor már a cenzúra és a megtorlás veszélye nem fenyegette az igazság kimondását, már lehetett beszélni a kommunista bűnökről. Az áldozatokról is, akik közül sokan azért lettek vértanúk, mert szembeszálltak a diktatúrával – fogalmazott a nagykövet.