Az érvek kölcsönös közvetítése – Interjú Zupkó Gáborral

- Kérem, mutassa be, az Európai Bizottság és az Európai Parlament egymáshoz való viszonyát, kapcsolatrendszerét, hogy az olvasóink kicsit jobban el tudják képzelni a hierarchiát.

- Az Európai Unió egyedülálló intézményi struktúrával rendelkezik: a tagállamok vezetői az Európai Tanács keretében határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat. Az Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői az európai állampolgárokat képviselik. Az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság képviseli, amelynek tagjait a tagállami kormányok jelölik. A tagállami kormányok érdekképviseleti és döntéshozó intézménye pedig az Európai Unió Tanácsa. Az alapelv az, hogy az EU intézményei közül az Európai Bizottság (EB) javasol új jogszabályokat, a Parlament és a Tanács pedig dönt ezekről. Természetesen mindkét döntéshozatali intézményben képviselettel rendelkezik Magyarország: az Európai Parlamentben 21 Magyarországon megválasztott képviselő ül, a Tanácsban pedig a többi tagállamhoz hasonlóan a kormány tagjai képviselik hazánkat. A legtöbb esetben egyébként magyar támogatás mellett születik döntés. A végrehajtásért a Bizottság és a tagállamok felelnek. A jogszabályok megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása szintén a Bizottság feladata. Analógiával élve a legkönnyebb talán úgy elképzelni a két intézmény feladatkörét, ha a Bizottságra mint az „EU kormányára” gondolunk, az Európai Parlament szerepkörét pedig a nemzeti parlamentek országokon belül betöltött szerepe alapján próbáljuk meg elképzelni.

-A magyarországi képviselet munkája Magyarország és az EB, vagy az EU közti kommunikációt jelenti? Hányan végzik ezt a munkát, milyen felkészültség, rutin kell hozzá?

-A mi munkánk fókuszában a Bizottság itthoni képviselete áll – intézményünk feladatkörének megfelelően, mely az Unió egészének, a közösségi érdekeknek a képviselete. Képviseletünk alapvető feladata a hazai közélet és intézményrendszer szereplőivel való hivatalos kapcsolattartás, valamint a magyar közvélemény folyamatos tájékoztatása az Európai Bizottság álláspontjáról, a bizottsági kezdeményezések hátteréről, és az európai integráció lényeges eseményeiről. Ez utóbbinak két fő formája van: egyrészt tájékoztatjuk közvetlenül a lakosságot különböző fórumokon, szemináriumokon, másrészt újságírókat látunk el információval. Sajtóosztályunk folyamatos kapcsolatban áll az Európai Unió iránt érdeklődő magyarországi újságírókkal, és fogadjuk az Európai Bizottság tevékenységével kapcsolatos újságírói kérdéseket, interjúigényeket is. Aktívak vagyunk a közösségi médián: van magyar nyelvű facebook oldalunk és többnyire magyar nyelvű twitter profilunk, ahol beszámolunk az EU-t érintő főbb aktualitásokról és eseményekről, és tartunk fenn magyar nyelvű honlapot is. Feladatainkat 22 munkatárssal látjuk el. A felkészültség és nyelvtudás természetesen alapkövetelmény minden kollégával szemben. Ezen felül valamennyi kollégánk jelentős munkatapasztalattal rendelkezik, legtöbbjük korában a Bizottság központi részlegeinél (Brüsszelben vagy Luxemburgban) dolgozott, és mindannyian beszélnek magyarul.

-Hogy néz ki a gyakorlatban a munka? Az EB tevékenységét közvetíti a magyar kormány, parlament, egyéb szervezetek felé, a magyar belpolitikai eseményekről a képviseleten keresztül értesül az EB?

-Munkánk fontos része a magyarországi politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok elemzése, illetve erről az Európai Bizottság brüsszeli központjának tájékoztatása. Ezzel összefüggésben a képviselet készíti elő és szervezi az Európai Bizottság tagjainak magyarországi tárgyalásait, látogatásait is.A magyar kormány közvetlen kapcsolatban áll az EB különböző szolgálataival, de természetesen szívesen segítünk ebben is, ha szükség van a közvetítésünkre.

-Mi volt eddig a legérzékenyebb, legnagyobb kihívást jelentő feladat, hogyan sikerült megoldani? Akad, amivel nem elégedett?

-A sajtó és a közvélemény számára többnyire azok a témák izgalmasak, ahol valamilyen konfliktus van. Számunkra a legnagyobb kihívás talán az, hogy hogyan tudunk olyan témákat is megjeleníteni, ahol gördülékeny Magyarország együttműködése az uniós intézményekkel. Mi teljes képet szeretnénk az EU-ról és az uniós tagságunkkal járó előnyökről nyújtani, ehhez meg kell tudnunk mutatni, hogy az EU jóval több, a tagállamok közötti együttműködés jóval szerteágazóbb, mint az a néhány részterület, ahol időnként akár jelentősebb véleménykülönbségek is vannak. Alapvetően úgy gondolom, hogy sikeresek vagyunk ebben – bár tudatában vagyunk, hogy a folyamatos olajozott együttműködés hírértéke sosem lesz akkora, mint a pillanatnyi konfliktusoknak.

-Hogyan lehet közvetíteni, kezelni az esetleges hazai EU-kritikát, és fordítva, ha az EU fogalmaz meg észrevételeket a hazai eseményekkel kapcsolatban?

-Mi abban tudunk hasznosak lenni, hogy segítünk mindkét félnek megérteni a másikat: Magyarországon az uniós intézmények érveit próbáljuk elmagyarázni, a brüsszeli központnak pedig Magyarországot. Itthon azt kell tudnunk bemutatni, hogy egy-egy bizottsági kezdeményezésnek, álláspontnak mi az értelme, bizottsági kollégáinknak meg a magyar döntések hátterét kell megpróbálnunk megvilágítani, információt szolgáltatni a döntés-előkészítéshez. Egymás jobb megértése persze nem garancia a konfliktusmentességre, de sokat használ.

-Milyen személyes tapasztalatokat szerzett az EB jelenlegi elnökéről?

-Juncker elnök egy nagy tapasztalattal rendelkező politikus, aki közvetlen stílusának köszönhetően nagyon könnyen teremt kapcsolatot. Az elnök személyesen is elkötelezett Magyarország sikeres EU-tagsága mellett, illetve, mint azt a szeptember 13-i évértékelő beszéde alkalmával is elmondta: az egész régiónk sikeressége mellett. Régiónk iránti elkötelezettségét jól példázza találkozója a visegrádi országok vezetőivel az Európai Tanács legutóbbi ülése előtti estén. A találkozóról minden résztvevő pozitívan számolt be, kiemelve a konstruktív légkört.

-Személyesen milyen eredményt vár a most zajló EU-jövőkép vitától?

-Az Európa előtt álló kihívásokat az EU keretein belül lehet a legjobban megoldani – ebben széleskörű az egyetértés a britek kilépése után maradó 27 tagállamban. Azt várom, azt szeretném, hogy sikerüljön konszenzust kialakítani Európa jövőjét illetően, és úgy tudjuk továbbépíteni az EU-t, hogy egyrészt az sikerre vezessen, másrészt mindenki a magáénak érezze a közösen megtalált utat.

-Személyes kérdés: milyen út vezetett a képviselet vezetéséhez, milyen utat járt be (ha valaki diplomáciai hivatásra gondolna az olvasóink közül, legyen elképzelése, miként induljon el...)

-Az én pályám helyi szinten kezdődött: Kispest alpolgármestereként, majd később polgármestereként még a 90-es években. 2000-ben kerültem a Külügyminisztériumba, ahol eleinte a gazdálkodási kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkár voltam, 2003-tól pedig Magyarország nagykövete Finnországban. Ezek az önkormányzati, nemzeti és nemzetközi szintű tapasztalataim mindenképp előnyt jelentenek abban, hogy mostani munkámban gördülékenyen együtt tudjak működni mind helyi, mind minisztériumi vagy nemzetközi szereplőkkel. Az Európai Bizottságnál 2005 óta dolgozom: tíz évet voltam Brüsszelben, 2015 óta pedig a magyarországi képviseletet vezetem.Az uniós tisztviselői pálya iránt érdeklődőknek azt tudom mondani, hogy nyitott az út valamennyi érdeklődő, megfelelő készségekkel és nyelvtudással rendelkező jelölt számára – de nagy a verseny. Részletes információkat az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal, az EPSO honlapján találhatnak az érdeklődők.

 AZ ELNÖK, A BIZOTTSÁG, A PARLAMENT

Az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács választja ki egyhangú döntéssel, ezután az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a Bizottság többi tagjával egyszerre, egy közös szavazáson. Az elnök a Parlamentnek tartozik felelősséggel munkájáért, amely akár a teljes Bizottságot leválthatja egy bizalmatlansági szavazással. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió végrehajtó hatalmának a feje, ezért időnként felmerül a kérdés, hogy miért nem a Parlament vagy az állampolgárok választják közvetlenül, ahelyett hogy a kormányok választanák ki. Ilyen változtatás jelenleg még nincs napirenden.