Csak egy vádpontban marasztalták el az ügyvezetőt

Az egykori Zala, majd egyesülést követően 2003-tól Széchenyi István Hitelszövetkezet igazgatóságának és egyben cenzúra bizottságának összesen nyolc tagját azzal vádolta meg a Zala Megyei Főügyészség, hogy 2012-ben és 2013-ban a hitelkihelyezésekkel kapcsolatban megszegték vagyonkezelői kötelezettségüket és ezzel 500 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak. 

A vádiratba foglalt hét eset jellemzője, hogy a hitelek kihelyezésekor nem az elvárható gondossággal jártak el, nem hitelképes vállalkozásoknak nyújtottak kölcsönöket, amelyekhez fedezet nem volt elegendő. Emiatt folyamatossá vált a vagyonvesztés a hitelszövetkezetnél, amelynek saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent, annak körülbelül harmadát érte el. 

A döntéseket az elnökből, az ügyvezetőből és egy hitelszövetkezeti dolgozóból, ez esetben a lenti fiók volt vezetőjéből álló cenzúra bizottság terjesztette az igazgatóság elé.

A zalaegerszegi székhelyű hitelszövetkezet igazgatósági elnöke 2009 júliusától az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatói posztját 2011-14 között betöltő Töröcskei István volt, ő az ügy másodrendű vádlottja. Rá és az ügyben elsőrendű vádlott B. Lajosnéra, a hitelszövetkezet akkor volt ügyvezetőjére az ügyészség 2 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Ez arra az esetre vonatkozik, ha beismerik a bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról. További hat vádlott esetében pedig 18-24 havi, végrehajtásában 4-5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a főügyészség.

A vádlottak nem ismerték el a bűnösségüket. A két évig tartó tárgyalássorozat végén pénteken hirdetett ítéletet dr. Gergye Tamás bíró.

A törvényszék B. Lajosnét számvitel rendjének megsértése miatt találta bűnösnek, amiért egy év, végrehajtásában egy esztendőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés vádja alól azonban őt és a további hét vádlottat is felmentette a bíróság.

A bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a vádiratban szereplő hét cég, amely 2012-13-ban hitelkérelmet nyújtott be a szövetkezethez, ne lett volna hitelképes. Kötelezettségszegést sem követtek el és vagyoni hátrányt sem okoztak így a szövetkezet tisztségviselői, de a bíróság azt is kimondta, hogy e körben felelősséggel csak az ügyvezető és az igazgatóság elnöke tartozik, a többi vádlott nem.

Az ügyvezető terhére azonban megállapíttatott a számvitel rendjének megsértése, miután a szövetkezet vagyoni helyzetéről szóló iratok nem a valóságot tükrözték, hogy ne induljon felszámolás, ami azonban 2014 végére elkerülhetetlenné vált. 

A zalaegerszegi székhelyű, a fővárosban és a Dunántúlon nyolc fiókot fenntartó, közel 10 ezer tagot számláló Széchenyi István Hitelszövetkezet működési területét elsősorban Zala megye és környéke jelentette. Ez az állapot 2014 novemberéig tartott, amikor a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a hitelszövetkezet működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez, majd a következő hónapban elkezdődött a Széchenyi felszámolása. 

Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész megalapozatlanság miatt fellebbezést nyújtott be minden vádlott esetében, az egyedül elítélt B. Lajosné pedig védőjével három nap gondolkodási időt tartott fenn.