Gázügyben a megoldás már körvonalazódik az úgynevezett zöldhidrogén formájában

Érdeklődésünkre fogalmazta meg ezt Gyenes Zoltán zalaegerszegi épületenergetikai szakmérnök, aki előrebocsátotta, tudja, véleményével jelenleg a kisebbséget képviseli, hiszen az égbeszökő energiaárak mellett szinte mindenhol a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, fűtő-hűtő klímák, kondenzációs kazánok telepítésének fontosságát taglalják.

– A legnagyobb bizonytalanság a földgázellátás terén tapasztalható, ezzel megkérdőjelezve a vezetékes földgázzal üzemelő berendezések jövőjét, holott a megoldás már körvonalazódik az úgynevezett zöldhidrogén formájában. A földgázhoz kevert hidrogénnel pedig nemcsak a földgáz felhasználását és árát lehet csökkenteni, hanem a károsanyag-kibocsátást is mérsékelni lehet a nem is túl távoli jövőben – említett bevezetésképpen példát a változás lehetséges irányára.

Határozott véleménye, hogy aki a most érvényes kvótát nem túlzott mértékben meghaladóan fogyaszt energiát, és módjában áll, jobban jár, ha a takarékoskodást választja a költséges beruházások helyett. Utóbbit jelenleg amúgy is nehezíti, hogy a rendkívül megnövekedett kereslet miatt hiány alakult ki sok berendezésből.

Az épületenergetikai szakmérnök kitért a most népszerűsített, elsősorban a gázfűtést csökkentő, kiváltó megoldásokra is.

– Az elektromos árammal működő eszközök az eddigi kondíciók mellett nem jelentettek alternatívát a gázhoz képest. Bár a helyzet elbillent az előbbiek javára, de véleményem szerint a meglévő elektromos hálózatok az ugrásszerűen jelentkező igényeket nem lesznek képesek kielégíteni. A napelemek telepítésének is egyre több a korlátja, az áramdíj megváltozott elszámolása pedig a megtérülés idejét teszi bizonytalanná. A hőszivattyúkkal kapcsolatban is felmerülhet a kérdés, ha egyre többen kívánják ezeket használni, akkor is képes lesz-e kiszolgálni a meglévő hálózat az igényeket – tette fel a kérdést.

Ezért Gyenes Zoltán azt javasolja, a gázról elektromos áramra történő átállást ne hamarkodjuk el, főleg ne, ha az nagyobb beruházást igényel, ugyanis a gyorsan változó energiaárak miatt a megtérülés bizonytalan.

– Amíg az energiahordozók árai nem stabilizálódnak, inkább próbáljuk az energiafelhasználásunkat csökkenteni. Először olyan lépésekkel, amelyek nem vagy kevés költséggel járnak. Látszólag apróságok ezek, de sok kicsi itt is sokra megy – hangsúlyozta.

Tehát változtassunk a szokásainkon: azokban a helyiségekben, ahol csak rövid ideig tartózkodunk, csökkentsük a hőmérsékletet, amikor nem vagyunk ott. Ha elmegyünk otthonról, állítsunk be alacsonyabb hőmérsékletet, tekerjük le a termosztátot, ugyanis tévhit, hogy temperálni kell azt a helyiséget is, amit nem használunk, mondván, a felfűtése sok energiát emészt fel, szögezte le. Emellett csökkentsük le a helyiségekben a hőmérsékletet olyan mértékben, amennyire ezt a komfortérzetünk még elviseli. Érdemes megjegyezni: ha 1 Celsius-fokkal kevesebbet mutat a hőmérő, akkor az 6 százalék energiamegtakarítással jár, magyarázta.

Másik trükk: a szellőztetés rövid ideig tartó, de intenzív legyen, hogy csak a levegő cserélődjön, de a helyiség, a berendezés ne hűljön le. Fűtési időszakban használjuk ki az ablakon besütő nap energiáját, vagy a lakásban üzemelő elektromos berendezések által termelt hőt. Ha pedig melegnek érezzük a helyiséget, ne az ablakot nyissuk ki, hanem a fűtést állítsuk kisebb teljesítményre. A fűtőtestek mögötti szigetelő hőtükörfelületek elhelyezése is kis költséggel megoldható, és ekkor már nem a falat, s ily módon közvetve a külvilágot melegítjük, ezért ezzel szintén megtakarítás érhető el, hangzott a következő tipp.

– Ott, ahol erre a rendszer alkalmas, nagyon praktikus a programozható radiátor termosztát, amivel szabályozni lehet a radiátoros fűtésnél a hőfokot és a kívánt időtartamot a helyiségekben a tartózkodási időn kívül. A felszerelés költsége pedig rövid időn belül megtérül – tért át Gyenes Zoltán a következő, már kicsit több pénzt igénylő megoldásra. – Ha a felsorolt lépések nem elegendőek, akkor a berendezések korszerűsítése, cseréje kerülhet szóba. Például a modern, kondenzációs gázkazán 15-25 százalékkal kevesebbet fogyaszt – említette meg.

Kevéssel a kedvezményes kvóta feletti fogyasztás esetén – ahol erre a feltételek adottak – csökkenthetjük a gázfelhasználást oly módon is például, ha a meleg víz előállítására villanybojlert, a fűtésre vegyestüzelésű berendezést is használunk. Enyhébb időben rásegíthetünk a fűtésre ilyen célra alkalmas klímával, ezzel megosztható a költség a gáz- és áramfogyasztás között, ami jótékony lehet a pénztárcánkra, magyarázta.

– A leghatásosabb energiacsökkentő megoldás a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje, viszont költséges, akárcsak a megújuló energiák használata, vagy az átfogó fűtéskorszerűsítés, és nem mindegy, hogy a befektetésünk mennyi idő múlva térül meg. Legfontosabb ezért, ha valaki bármiféle beruházásra szánja el magát, mindenképpen alapos, szakemberekkel és a szolgáltatókkal folytatott egyeztetések, számítások után döntsön. Ehhez pedig segítséget kérhet a Magyar Mérnöki Kamarától is, ugyanis 2021 márciusa óta elérhető náluk a térítésmentes energetikai tanácsadás  –  mondta végezetül Gyenes Zoltán.