Tisztújítás volt a Zala megyei építészkamaránál

Trajer Ferenc zalaegerszegi építész vezető tervező, a Domoplan Építész Kft. vezetője négy éve tölti be az elnöki tisztséget, amelyben most megerősítették. Lapunknak elmondta: továbbra is körülbelül kétszáz kamarai tagjuk van, tehát ennyi építész dolgozik jelenleg Zalában tervezőként, hiszen a kamarába kötelező belépni annak, aki tervezéssel akar foglalkozni.

– A tagság összetétele nem sokat változott az utóbbi négy évben, csak egy-két fiatallal gyarapodott. Valamelyest talán érthető is, hogy a fiatalok nem igyekeznek a kamarába, hiszen az egyetem elvégzése után, akik egyáltalán kérték a felvételüket, leginkább elszigetelten, otthon dolgoznak. A felelősség viszont óriási, mert a mindössze bejelentési kötelezettséggel járó, maximum 300 négyzetméteres lakóháznál vagy 1000 négyzetméter (maximum 6 lakás) alapterületű társasháznál nincs engedélyező hatóság, azaz semmilyen kontroll nincs, így a tervezőnek egyedül kell értelmeznie a folyamatosan változó rendeleteket, szabályozási terveket, helyi építési szabályokat. Ha valamit rosszul értelmeznek, csak egy építésfelügyeleti ellenőrzés során, vagy a használatbavételi eljárás során derül ki, akkor viszont már késő. Ezeket figyelembe véve nem egyszerű az építész feladata, különösen, ha kezdő – vázolta Trajer Ferenc.

A kamara két vezetője úgy látja: változatlanul gondot jelent a kamara tisztségviselőinek fiatalítása, sajnos a fiatalok nem vállalják a közreműködést a köztestület életében, helyette csak a saját egyéni céljaikat próbálják megvalósítani. Persze ez nem csak a fiatalokra vonatkozik, tették hozzá.

A kamara fő feladata továbbra is annak ellenőrzése, hogy a tagok tevékenysége és annak minősége megfelel-e a jogszabályoknak. Ezenkívül kapcsolatot kell tartani az önkormányzatokkal, a hatóságokkal, ellátni a tagság érdekképviseletét, figyelemmel kísérni a versenytárgyalásokat és a tervpályázatokat, véleményezni a jogszabályok tervezetét.

Bertók Sándor alelnök, a zalaegerszegi Régió Építész Kft. vezetője, aki Kőszeg főépítészeként is dolgozik, mindezt azzal egészítette ki, hogy a tervtanácsok tagjainak kiválasztásában szintén szerepe van a kamarának. Előrelépésnek látja, hogy míg négy éve a megyében csak Zalaegerszegen működött építészeti-műszaki tervtanács, most már van Keszthelyen és Hévízen is.

– Más kérdés, hogy milyen eredménnyel működnek ezek a testületek, mivel a jogszabályok szerint végleges engedélyezési tervek kerülnek a tervtanácsok elé. Szerencsésebb lenne korábbi tervfázisban konzultációs tervtanácsot tartani, így az észrevételek figyelembevételével a tervek fejleszthetőek lennének. Sajnos más fórumokon sincs érdemi konzultáció a szakma képviselői között, pedig az hozzá tudna járulni az épített környezet minőségi fejlődéséhez – mondta Bertók Sándor. – A legutóbbi elnökségi ülésen arról beszéltünk, hogy legalább keressük fel egymás építész­irodáit, hiszen nem vagyunk sokan egy-egy városban, ismerjük meg egymás munkáját, ebben meg is állapodtunk.

A közösségi aktivitásra persze nem sok idő jut manapság, hiszen az építőipar felfelé ívelő korszakot él, az ágazatban mindenkinek bőven van munkája. Már előfordul, hogy a tervezőknek el kell utasítaniuk felkérést, annyi a megbízásuk, de a statika, a gépészet területén még nagyobb a szakemberhiány, egyszerűen nincs utánpótlás. Az építőipar fellendülése a szakképzés iránt fokozta az érdeklődést, ácsnak, kőművesnek sokan jelentkeznek, aki azonban felsőfokú tanulmányokat akar folytatni, jellemzően mérnök-­informatikusnak megy, nem gépésznek. Ráadásul az építészek több mint fele Budapesten dolgozik, a főváros elszívó hatása nagyon jelentős, sorolták a nehézségeket a szakemberek.

Az épületek minőségében ugyanakkor látják a fejlődést Zalában is, ami egyrészt a technológiák fejlődésével magyarázható, de esztétikai szempontból is születnek nívós épületek, akár a családi házakat, akár az ipari ingatlanokat nézzük, mondták a kamara vezetői. Ma már a kivitelezők úgy gondolkodnak: érdekük jó minőségben dolgozni, jó anyagokat használni. A minőséget persze az is javítja, hogy az átlagos lakások négyzetméter­ára drasztikusan emelkedett, ma már 600 ezer forint körüli Zalaegerszegen. Jelentős állami támogatások, elérhető hitelek vannak, amelyek lendületben tartják az építőipart, s a falvakban ugyancsak megindultak az építkezések.

A kamara vezetőivel szót váltottunk arról is, hogy az ötezer főnél kisebb települések rendezési terveinek elkészítését vagy megújítását pályázati úton maximum 3 millió forinttal támogatja az állam januártól. Ez örvendetes, hiszen létezik olyan falu Zalában is, amelynek nincs rendezési terve, pedig mindenhol régóta kötelező, sok önkormányzat pedig még papíralapút, elavultat használ, holott digitális formában már elérhető kellene legyen minden szakmagyakorló számára is. E téren is rendet kellene tenni, de hátráltatja a folyamatot, hogy településtervezőből sincs sok, aki jogosult a szabályozás elkészítésére, hallottuk a kamarai tisztségviselőktől.