Frissen Zalából

2021.11.25. 16:00

Mutatjuk, milyen a foglalkoztatottság az egyes országrészek, régiók esetében

A KSH adatai szerint 2019-ben 4,49 millió (ismert lakhelyű) foglalkoztatott volt Magyarországon, aminek hatására a 6,3 millió főt kitevő 18–64 évesek között a foglalkoztatási ráta 72 százalék lett.

ZH

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A koronavírus-járvány miatti gazdasági sokk lecsengésével 2021 közepére erre a szintre állt vissza a foglalkoztatás. Területi szempontból ugyanakkor jelentősek az eltérések a foglalkoztatottsági mutatókban, állapítja meg a GKI elemzése.

Fotó: MTI

Szembetűnően alacsony (65 százalék alatti) a foglalkoztatottság délnyugaton, illetve a keleti és a nyugati határ mellett fekvő települések egy részén. Míg az ország délnyugati és északkeleti településein ennek oka a munkahelyek hiánya, illetve az infrastruktúra rossz állapota (ami megnehezíti a munkába járást), addig a nyugati határ mentén sokan Ausztriába járnak át dolgozni főállásban. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a „jobb helyzetben lévő” községek alacsony foglalkoztatási rátájában a felsőfokú tanulmányokat folytató, 18–24 éves korosztály is közrejátszhat. Továbbá torzítanak az eredményeken a községek azon lakói, akiknek nincs állandó lakcímük a nagyvárosokban, ahol dolgoznak. Az átlagnál magasabb (75 százalék feletti) a foglalkoztatottság a Nyugat- és Észak-Dunántúl településeinek túlnyomó többségében, aminek oka, hogy a multinacionális cégek telephelyeinek nagy része itt található.

A foglalkoztatási ráta regionális eltérései is szembetűnőek. Dél-Dunántúlon (67 százalék) 9 százalékponttal alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, mint Észak-Dunántúlon, ahol ez az érték a legmagasabb (76 százalék). Sok községben aggasztóan alacsony a ráta. A községek ötödében (556 község) 60 százalék vagy az alatti volt a foglalkoztatottság 2019-ben, igaz, 786 községben meghaladta az országos átlagot. A 60 százalék vagy az alatti foglalkoztatási rátájú településeken a munkanélküliségi ráta 9 százalék volt 2019-ben, ami jóval meghaladta az azévi 3,3 százalékos országos átlagot.

Az országos eltérések a vidékfejlesztési programok hiányosságaira is felhívják a figyelmet, továbbá mutatják, hogy a közmunkaprogram önmagában nem elégséges válasz a leszakadó magyar vidék foglalkoztatási problémáinak orvosolására, állapítja meg az elemzés.

Kiemelt képünk illusztráció!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!