Frissen Zalából

2021.09.20. 17:30

Túl magas cukorfokot idén ne várjunk a zalai bortól!

A gombabetegségek elkerülték a szőlőt, tehát a termés szép, de a csapadék nélküli nyár miatt a lémennyiség kevesebb lesz. Mindezek alapján egy jó átlagos évjáratra számíthatnak a gazdák.

Gyuricza Ferenc

Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke mondta mindezt lapunknak. A Csörnyeföldön gazdálkodó borász a hét végén szüretelt, s tapasztalatait osztotta meg velünk. Először arról beszélt, hogy miután a nyáron alig volt csapadék, ezért a gombabetegségek is elkerülték a szőlőt. Peronoszpóra szinte egyáltalán nem volt, lisztharmat is csak ott, ahol nem védekeztek ellene időben. Némi feketerothadás ugyan mutatkozott, de az sem jellemző erre az esztendőre.

– A termésmennyiséggel nincs probléma, a fehér szőlők érése azonban tíz nappal megcsúszott a sokéves átlaghoz képest – folytatta. – Ez a késés az egész évre jellemző volt, már tavasszal is arról beszéltünk, hogy csúszik a virágzás időpontja. Ugyan a növény növekedése behozta a késést, a termés érése azonban nem. Paradox módon ennek éppen a nyári forróság az oka, ha nagy meleg van, akkor a szőlő bezárkózik. Miután szinte az egész nyarat kánikula jellemezte, s még szeptemberben is 30 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mértünk, idén ez történt. Nekünk, a Mura mentén gazdálkodóknak annyiban szerencsénk volt, hogy mindig jókor jött a csapadék, s elegendő mennyiségű eső esett. Ezen a vidéken tehát a lémennyiség akár bővebb is lehet, mint másutt. A minőségre viszont még csak következtetni tudunk, hiszen nagyon a szüret elején járunk. Szerintem túl magas cukorfokokat ne várjunk. A kék szőlőknél más a helyzet, ott megyeszerte azt látom, hogy nagyjából azonos állapotot mutatnak, mint a fehér fajták, tehát azok esetében nem kell későbbre tenni a szüret időpontját. Véleményem szerint október 10. környékén neki lehet állni a kék szőlők szedésének.

Simon Zoltán azt is mondja, a zalai kis pincészeteknek idén nem voltak értékesítési problémáik, jellemzően elfogytak a készleteik. Ezt támasztja alá, hogy míg egy évvel ezelőtt a Zalai Hírlap apróhirdetés-rovata tele volt értékesítésre ajánlott szőlővel, addig idén elvétve találni ilyet. A borász szerint megyénkben most inkább kereslet mutatkozik a szőlőre.

Simon Zoltán a hét végén szüretelt. A kép hátterében Gera Mátyás (balról) és Maturicz Mátyás
Fotó: Gyuricza Ferenc

A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke egy másik fontos témáról is beszélt. Mint mondotta, az Agrárminisztérium elfogadta azt a „Mura/Murai” eredetmegjelölés oltalmáról szóló kérelmet, amelyet a Dél-zalai Hegyközség képviseletében eljárva ez év áprilisában nyújtott be. Mindez azt jelenti, hogy már a 2021–2022. borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó, a termékleírásban közölt feltételeknek megfelelő borászati termékek használhatják ezen eredetmegjelölést.

– Egy régi álmunk vált ezzel valóra, még dr. Bussay Lászlóval kezdtünk el beszélgetni arról, hogy szükség lenne egy térségi oltalom bejegyeztetésére – magyarázta Simon Zoltán. – Ennek oka, hogy a Mura mentén egészen különleges szigete található a Zalai borvidéknek. Ez a környék speciális adottságokkal, speciális termőterülettel és időjárási viszonyokkal, de speciális fajtákkal is rendelkezik. Borászokkal folytatott hosszas eszmecsere során jutottunk el oda, hogy tavaly rászántuk magunkat a térségi oltalom bejegyeztetésére. Két lépcsőfokon kell túljutni, a kérelemről szakmai indokok alapján először a magyar kormány, pontosabban az Agrárminisztérium dönt, majd azt az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia. Most a magyar szakaszon vagyunk túl, az általános tapasztalat az, hogy a nemzetközi megerősítés általában nem szokott nehézségekbe ütközni.

Az eredetmegjelölést csak azok a borászati termékek kaphatják, amelyek olyan településen termelt szőlőkből készültek, ahonnan a Mura látszik. További feltétel, hogy a feldolgozás is helyhez kötött, azaz nem engedik az itt termelt szőlőt nagyobb távolságba elvinni. Hasonló szigorral jártak el a fajták megjelölése és a minőségi kritériumok tekintetében is.

– A térségi oltalom bejegyzésére irányuló kérelemnek az volt az oka, hogy egyre inkább nő a kereslet a helyi specialitások iránt – magyarázta a borász. – A vevők egyre jelentősebb része szeretne valami különlegességet vagy olyan helyi terméket, amely nem biztos, hogy jobb, mint az ország más vidékén készült bor, de adott tájegységhez köthető. Az ennek való megfelelés akár még fogyasztói áremelkedést is eredményezhet – vetítette előre a szakember.

 

Ezek is érdekelhetik