Átlagosan tíz hónap alatt lehetett állást találni tavaly

Decemberben 200 ezer fő volt a munkanélküliek száma Magyarországon, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal magasabb volt a novemberinél. Ez 10 ezer fős növekedést jelent a munkanélküliek számában egy hónap alatt. 2019 decemberéhez viszonyítva a munkanélküliek száma 59 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal volt magasabb.

A tavalyi év egészének jellemzőiről a KSH a következőket tette közzé, összehasonlítva a 2020. évi és a 2019. évi adatokat. A 15–74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel több, 198 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéke 0,9 százalékponttal volt magasabb az előző évinél.

A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 18 ezer fővel, 104 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nők munkanélküliségi mutatóiban valamivel nagyobb növekedést tapasztalt a statisztikai hivatal, számuk 20 ezer fővel, 94 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt.

A munkanélküliségi ráta minden vizsgált korcsoportban emelkedett, s a 15–24 éves fiatalok körében volt a legmagasabb (12,8 százalék).

Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama tíz hónap, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 28,1 százalék volt.

Foglalkoztatás

A foglalkoztatási adatokról szintén tegnap tette közzé a legfrissebb jelentését a KSH. Az adatsor szerint 2020 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,5 millió fő volt, az előző hónaphoz képest négy­ezerrel több, a 2019. decemberihez viszonyítva 14 ezer fővel kevesebb. A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottaknak a száma csökkent.

2020-ban – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,46 millió volt, ami egy év alatt 52 ezer fős csökkenést jelent. Az elsődleges munkaerőpiacon dol­gozók száma 16 ezer, a magukat közfoglalkoztatottnak vallóké 19 ezer, míg a külföldi telephelyen munkát vállalóké 16 ezer fővel volt alacsonyabb, mint 2019-ben.

A magyarországi foglalkoztatottak közül 2020-ban 4,376 millióan tartoztak a 15–64 évesek közé, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 69,7 százalékra csökkent. A férfiak körében 0,3 százalékponttal, a nők esetében 0,6 százalékponttal mérséklődött a ráta értéke, a férfiaké 77,0 százalék, a nőké 62,3 százalék volt.

Az 55–64 évesek kivételével – akik körében jelentős, 2,9 százalékpontos növekedést tapasztaltak – a fő korcsoportok mindegyikében csökkent a foglalkoztatási ráta. A fiatalok foglalkoztatási aránya 1,3 százalékponttal, 27,2 százalékra, a legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseké pedig 1,5 százalékponttal, 82,9 százalékra csökkent, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

– A magyar gazdaság szerkezete stabil a foglalkoztatás szempontjából, a 4,5 millió munkavállaló foglalkoztatása komoly munkaerőpiaci teljesítmény – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a KSH adatait kommentálva.

Nagy volt a hullámzás

Emlékeztetett, hogy a munkaerőpiacon nagy volt a hullámzás: míg korábban alig lehetett szakképzett munkaerőt találni, a vírus megjelenése után rövid idő alatt öt százalék fölé ment a munkanélküliségi ráta, az év végére a kiegyenlítődés megtörtént. Megjegyezte, hogy számolni kell a munkaerőpiac időszakos hatásaival is, télen több ágazat kevesebb munkaerőt tud foglalkoztatni, továbbá elmaradtak a sok embert foglalkoztató nagyobb rendezvények, karácsonyi vásárok, emellett jó néhány ágazat – például a turizmus, vendéglátás, szolgáltató szektor – nehéz helyzetbe került.

Támogatások

Az államtitkár kiemelte: a kormány segíti a foglalkoztatást. A bevált programok között említette az ágazati bértámogatást, a kutatás-fejlesztés, innováció területén nyújtott segítséget. Kitért arra, hogy a munkaerőpiacon vannak nehezen elhelyezkedő csoportok is. Ilyenek a fiatalok, a 25 év alattiak számára külön támogatási program fut. Nehéz elhelyezkedniük a nyolc általános vagy az alatti végzettségűeknek is, az őket foglalkoztatóknak támogatást tudnak adni. Egyre inkább elvárás az is, hogy a munkahelyeken történő átképzéseket is segíteni lehessen – tette hozzá Bodó Sándor.