Kedvezőbb adózási szabályok az agrárszektorban

A szeptember végén Kisbucsán rendezett agrárfórumon a földforgalmi szabályozás reformjairól és a családi mezőgazdasági társaságokat érintő változásokról tartott előadást Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

– Kamarai kezdeményezésre kezdődött el évekkel ezelőtt a működési formák és az adózási környezet újragondolása. Komoly gátat jelent, hogy őstermelőként nem lehet kiegészítő tevékenységet végezni. Arra törekedtünk, hogy olyan jogi környezetet alakítsunk ki, amely révén a kedvezmények megmaradnak, de az anomáliák kivezetésre kerülnek. A jogszabály elfogadásával három csoport alakul. Az egyik az őstermelők köre. Itt bevezetésre kerül, hogy a bevétel 25%-áig lehetne kiegészítő tevékenységet végeznie az őstermelőnek. Ha egy adott évben 966 ezer forintot nem éri el az őstermelő bevétele, akkor nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettsége az őstermelőnek – mondta Győrffy Balázs.

Az előadásban elhangzott, hogy az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. A jövőben az átalányadózást 10%-os jövedelem- és 90%-os költséghányaddal lehet alkalmazni. Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. A 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak.

A kamara a működési formákban is változtatásokat tervez:

– A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll: az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. A javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre. Ez olyan konstrukció, amelybe maximum négy főt érdemes bevenni, és így az áta­lányadózás értékhatára 83,5 millió forint lesz – fogalmazott a kamarai elnök.

A törvényjavaslat szerint egy új kategória is létrejönne a társasági formában működő gazdaságok számára. A családi mezőgazdasági társasági minősítést a NAK végzi, és azon gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg, amelynek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak.

– Magukat a cégeket nem lehet kedvezményes adózással segíteni, viszont a magánszemélyeket mint tulajdonosokat igen. Ha valaki a saját földjét bérbe adja a saját kft.-jének több mint 5 évre, akkor minden adó és teher nélkül zsebre teheti a bérleti díjat. Egy évben maximum 50 millió forint vehető ki személyijövedelemadó- és társaságiadó-mentesen a cégekből. Emellett a mezőgazdasági támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. A cél, hogy ezen intézkedések által az életképes, jól prosperáló családi gazdaságok fejlődni tudjanak, mindenféle adóteher-növekedés nélkül – mondta a szakember.

Fontos további – kizárólag a családi mezőgazdasági társaságoknak nyújtott –előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

A kamarai törvényjavaslat még az ősz folyamán az Országgyűlés elé kerülhet, és elfogadását követően a tervek szerint 2021. január 1-jén léphet hatályba.