Nem minden esetben a legjobb ár a nyerő – Közbeszerzésekről a hatóság zalai elnökével

– Hazánkban mintegy 6400 aktív, potenciális ajánlatkérő, megrendelő van, aki közpénzt költ el, és évente közel 10 ezer eredményes eljárást folytat le. S a 60-80 ezret is eléri azon cégek száma, amelyek részt vehetnek a közbeszerzési piacon. Nekik a hatóság által is képzett több mint 800 közbeszerzési szakértő segít – bocsátja előre Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, aki feladataikról szólva kiemeli, a hatóság segíti, felügyeli, ellenőrzi a közbeszerzési folyamatot, ami három szakaszból áll: tervezés-előkészítés; lebonyolítás (ez a felhívás kiküldésétől indul és a szerződés megkötéséig tart); a szerződés teljesítése. – Az egyik legfontosabb dolgunk, hogy a tervezésben segítsük az ajánlatkérőket, például a beszerzés tárgyára, becsült értékére vagy az alkalmassági kritériumok meghatározására vonatkozó támpontok rendelkezésre bocsátásával. A hatóság folyamatba épített ellenőrzés során vizsgálja továbbá a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hirdetményeket is, lényegében rajtunk keresztül megy ki az összes hirdetmény az Európai Unió hivatalos lapjába, a TED-be és a hazai Közbeszerzési Értesítőbe egyaránt.

Előbbibe a nagy értékű közbeszerzések kerülnek be, s válnak láthatóvá ezáltal az egész világon, utóbbiba pedig minden közbeszerzéssel kapcsolatos hirdetmény. Építési beruházásnál 2019-ben az uniós értékhatár hozzávetőleg 1,723 milliárd forint, a nemzeti 25 millió, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén az uniós értékhatár mintegy 68,7 millió, a nemzeti pedig 15-15 millió forint volt. 2020-ban az uniós értékhatárok kis mértékben alacsonyabbak lettek, ugyanakkor építési beruházás esetén a nemzeti értékhatár 50 millió forintra emelkedett. Tavaly egyébként összesen 25117 hirdetmény érkezett a hatósághoz.

Mindenkinek segítenek

– A hirdetménykezelésen túlmenően a közszolgálati támogatás is fontos feladatunk. Ez alapvetően jogi tájékoztatást takar, azaz például állásfoglalás kérhető a hatóságtól közbeszerzésekkel kapcsolatos kérdésekben. Mindenkinek segítünk, aki időben jön azért, hogy a jogszerű megoldást válassza – szögezi le Rigó Csaba. – Kimutattuk: a hozzánk beérkező évi mintegy 1000 kérdésből egyre kevesebb a közbeszerzés elkerülésére vonatkozó, míg 2016-ban 36, 2017-ben 38, 2018-ban 28, addig 2019-ben már 15 százalék alatt volt ezek aránya. Ebből arra következtettünk, hogy növekszik az érintettek jogkövető magatartása. Emellett felügyeljük az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, azaz amikor az ajánlatkérő csak egy vagy korlátozott számú gazdasági szereplőt von be az eljárásba és zárt körben tárgyal. Feladatunk még, hogy a közbeszerzési szerződések módosítását és teljesítését is ellenőrizzünk, s ha szükséges, jogorvoslati eljárást indítunk.

Európában a leggyorsabb

A hatóság keretében működik, de attól szakmailag teljesen függetlenül a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely Európában a leggyorsabb – legfeljebb 20 nap alatt képes eldönteni egy jogvitát. Közigazgatási határozata nem fellebbezhető, de bírósággal felülvizsgáltatható.

A hatóság negyedévente tájékoztatja a közvéleményt a közbeszerzési rendszer statisztikai adatairól.

– Magyarországon történelmi léptékű, az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés tapasztalható huzamos ideje, a kormány folyamatosan támogatja a munkahelyteremtést, s olyannyira kordában tartja az éves költségvetési hiányt, hogy a felminősítések is megindultak. A kiszámítható gazdasági környezet a közbeszerzések volumenére is hatással van, azaz az állami szereplők is többet költenek beruházásokra, szolgáltatásokra, árukra – hangsúlyozza az elnök. – A tavalyi 5 százalékosra becsült gazdasági növekedésben a közpénzlekötés, azaz az eredményesen megkötött közbeszerzési szerződések összértéke körülbelül a GDP 7,5 százaléka volt. Az ajánlatkérők összesen 9837 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le (2018-ban 10361-et), ezek összértéke 3430 milliárd forint volt, 4,1 százalékkal több a 2018-as 3294 milliárdnál.

A megkötött szerződések 49 százaléka építési beruházás, 31 százaléka árubeszerzés, 20 százaléka pedig szolgáltatásmegrendelés volt, értékből ugyanebben a sorrendben 57, illetve 27 és 16 százalékkal részesültek az egyes szektorok, tudjuk meg Rigó Csabától. A legnagyobb növekedés (55,6 százalék) az árubeszerzések értékében volt megfigyelhető.

Tavaly összesen 4786 építőipari beruházáshoz kapcsolódó szerződést kötöttek, 1943 milliárd forint értékben.

– A 4786 építési beruházáson 1209 nyertes konzorcium és önálló nyertesként megközelítőleg 2200 különböző cég osztozott – folytatja az elnök, aki tovább árnyalva a képet újabb adalékkal szolgál: az érték tekintetében a top 50 legnagyobb építőipari beruházás nyerteseinek 56,5 százaléka hazai érdekeltségű volt. Ha pedig a legnagyobb értékű, uniós eljárásrendbe eső, 1,723 milliárd forint feletti fejlesztéseket nézzük, akkor 67,2 százalék volt közvetlenül a magyar érdekeltségű nyertesek aránya. Jól látszik tehát, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások is jelentős, azaz 43,5 százalékos arányban nyertek az 50 legnagyobb építőipari szerződésből.

Az adatokból, teszi hozzá Rigó Csaba, kitűnik a kkv-szektor térnyerése: tavaly minden száz eljárásból 87-et nyertek a kis- és közepes vállalkozások. 2018-ban ez a szám 74 volt, 12 év átlagában pedig 80 százalék. S minden eredményesen lekötött 100 forintból 59 forint a kkv-ké volt 2019-ben.

A verseny mérhető

– A verseny az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számával és értékével is mérhető. E téren a Közbeszerzési Hatóság tisztított adatai szerint csökkenő trendben vagyunk: tavaly az összes eljárás 17,2 százalékára érkezett csak egy ajánlat. S pozitív tendencia a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások mérséklődő aránya is. Ezek számát 2014 óta tizenharmadára csökkentettük, 2019-ben mindössze 274 ilyen eljárás indult. A közbeszerzések mintegy 98 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet. Százalékosan nézve Magyarországon a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az uniós eljárásrendben 6 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban nagyon jónak számít. A közbeszerzési eljárásokra jutó ajánlatok száma 12 év átlagában 6,8, azaz közel 7 ajánlat érkezik egy eljárásban. Tavaly 5,2, 2018-ban pedig 5,9 volt ez a szám. Átláthatóság tekintetében hazánk benne van az uniós top 5-ben – azaz nincs eltitkolt információ az ajánlatkérők részéről, még a hirdetmény nélkül induló eljárásokban is érvényesül az ajánlatkérők közzétételi kötelezettsége, vagyis az eljárás iratait ezekben az esetekben is nyilvánosságra kell hozniuk. S az eljárások eredményéről szóló tájékoztatókat az ajánlatkérők évek óta szinte 100 százalékban közzéteszik.

Az ajánlatkérőé a döntés

Évente a közbeszerzések mintegy 6 százalékában van szükség jogorvoslati eljárásra, s ezek körülbelül 60 százalékában születik jogsértést megállapító döntés. Tavaly 570 jogorvoslati eljárás indult, ebből érdemi 331 volt, az összes kiszabott bírság 673 millió forintot tett ki. Mint Rigó Csaba felidézi: 2016-ban komoly szintet lépett a döntőbizottság, hiszen megnégyszerezte, majd 2017-ben 2015-höz képest megtízszerezte az egy jogorvoslatra jutó átlagos bírságot, melynek összege a központi költségvetésbe kerül. A pernyertesség 92 százalékos volt tavaly, azaz a döntőbizottság a döntései ellen indított bírósági felülvizsgálatokat – elenyésző kivétellel – rendre megnyeri. A jogsértések közt gyakori az ajánlatok hibás értékelése, az alkalmassági kritériumok vagy a bírálati szempontok nem megfelelő alkalmazása a bírálat során, továbbá a teljesítéssel kapcsolatos szabálytalanságok, hoz példát a hatóság elnöke.

– Az ajánlatokról minden esetben az ajánlatkérő határoz, aki számos szempont alapján választhatja ki a számára legkedvezőbb ajánlatot. Kétféle értékelési módszer van: az egyik, amikor az ár dönt, a másik, amikor az ár-érték arány, utóbbinál már megjelenhetnek magasabb minőségi szempontok is, a jogszabályi előírások alapján például építési beruházások esetében az ár legfeljebb 70, az egyéb szempontok pedig 30 százalékos súllyal határozzák meg a döntést. S bár a törvény nem kötelezi az ajánlatkérőket e szempontok figyelembevételére, próbáljuk ösztönözni őket – válaszolja az elnök arra a kérdésre: közbeszerzés esetén mi a jó/a legjobb ajánlat. – Például egy önkormányzat esetében egy útfelújítás során nemcsak a minél alacsonyabb ár és minél magasabb műszaki tartalom lehet fontos, hanem a határidő, az alacsony környezetterhelés, a fenntartható, szociális és innovatív megoldások, s akár az is, hogy a beruházás ne korlátozza a lakók mozgását, azaz a kivitelező ne dolgozzon 7 és 9, valamint 15 és 17 óra között, amikor a legtöbben közlekednek. A lényeg, hogy a szempontok objektívek legyenek.

A fenntartható, innovatív közbeszerzési eljárásra Rigó Csaba zalaegerszegi példát hoz: a Balatoni úton futó szennyvízcsatorna egy szakaszának rekonstrukcióját. Az ott alkalmazott innovatív technológiának köszönhetően több hónap helyett három hét alatt készült el a beruházás, mégpedig úgy, hogy nem volt szükség a város legforgalmasabb csomópontjának lezárására, s közben a kivitelező és üzemeltető még a napi 10 ezer köbméter szennyvíz ideiglenes továbbítását is megoldotta. S noha a béleléses technológia a hagyományos megoldásoknál valamivel több pénzébe került a megrendelőnek, mivel nem volt szükség az út felbontására, annak helyreállítási költségét megspórolta. Ráadásul az alkalmazott műszaki megoldás a szivárgás megszüntetése mellett a csatorna élettartamát is 80-100 évre növelte.

Rigó Csaba felhívja a figyelmet a hatóság 2017-ben indított mobilapplikációjára is. A magyar és angol nyelven bárki számára elérhető Napi Közbeszerzés nevű alkalmazás megjeleníti az összes hazai közbeszerzés adatait, hirdetményeit, szerződéseit, s megkereshetők a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásai, döntései is.

Családbarát munkahely

– Tavaly év elején megújult az Országgyűlésnek benyújtott beszámolónk, napi szerkesztésűvé és megjelenésűvé tettük a Közbeszerzési Értesítőt, valamint megújítottuk a Közbeszerzési Hatóság szakmai folyóiratát, amely immár Közbeszerzési Értesítő Plusz névre hallgat, s elektronikusan és ingyenesen elérhető a hatóság honlapján, sőt a mobilapplikációban is. Vezetői információs rendszert vezettünk be, növeltük a szervezet integritását, s év végén második alkalommal adtuk át a Közbeszerzési Nívódíjat és a Közbeszerzési Kiválósági Díjat. Emellett konferenciákat, képzéseket szerveztünk – sorolja az elnök. – Tavaly családbarát munkahely lettünk, s ezt szeretnénk az idén továbbfejleszteni, egyebek mellett a gyermektáboroztatás terén.

Noha egy országos illetékességű hatóság élén sok a teendő, Rigó Csaba Zalától és szeretett városától, Zalaegerszegtől nem szakadt el. Rendszeresen hazajár szeretteihez, és szívesen végez önkéntes munkát a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítványnál, valamint a zalaszabari Holnapocska Táborban.