Konferencia az aktualitásokról a sertéságazat ünnepén Keszthelyen

A rendezvényt a keszthelyi egyetem az Állatorvostudományi Egyetemmel, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségével és több céggel közösen rendezte meg. Az ezekben dolgozók között nemcsak a szakmai kapcsolat szoros, hanem a barátság is. Miként az a szándék is, hogy a fiatalokat még jobban bevonják a tudományos és gyakorlati életbe. Éppen ezért másfél éve létrehoztak egy Sertés Szakkollégiumot, melyben állatorvos és agrártudományi hallgatók tanultak, dolgoztak együtt – ennek első etapjának zárása is része volt a konferenciának. A rendezvény ünnep voltára visszautalva, a szakemberek szerint erre van is oka az ágazatnak, bár sok a megoldandó feladat, kihívás.

– A sikerek összefüggnek a problémákkal. A legnagyobb gond az afrikai sertéspestis miatti fenyegetettség. Ám éppen ezért sikeres az ágazatunk, mert történelmi csúcsokat döntöget a sertés felvásárlási ára. Ez egyelőre jó a gazdáknak, viszont óriási kockázatot is jelent. Ezért is fontos az összefogás, hogy a leendő állatorvosok és agráros hallgatók a jövőben tudják, mit kell tenniük a megelőzésért, hiszen ez az egyetlen mód kivédeni a betegséget. Egy ilyen fórumon tudjuk azt hirdetni, hogy ne féljünk a farkastól, de mindenképpen készüljünk fel, és fogjunk össze – fogalmazott Benedek Zsuzsanna tanszéki mérnök, a konferencia főszervezője.

A tanácskozás nyitányaként köszöntötték az ágazat neves szakemberét, Kovács József professzort, majd az „Első magyar benchmarking” címmel tartott előadást dr. Búza László szakértő. A címben jelzett fogalom voltaképpen nem is létezik Magyarországon, így magyar elnevezése sincsen. Röviden összefoglalva adatok megosztását, és ezek ismeretében a legjobb gyakorlatok átadását jelenti hasonló szinten termelők között. Természetesen ez nemcsak a sertéságazatban, hanem minden más területen is működik, de most e szakterületre levetítve elemezték a folyamatot.

– Éppen ezért gondoltuk úgy: itt az idő, hogy ne maguk gyűjtsék saját termelési adataikat a gazdaságok, hanem értsék meg, ha speciálisan, egyfajta módon gyűjtjük az adatokat, és azokat rendszeresen összehasonlítjuk, akkor ebből speciális fejlesztési lehetőséget kapunk – összegezte a lényeget a szakember.

Ezzel a termelők nemcsak az ágazat egészét és az abban zajló folyamatokat látják világosabban, hanem egyes részeredményekről értesülve tanulhatnak is egymástól.

– A hazai sertéshústermelők abszolút nem konkurenciái egymásnak, a német, a spanyol, vagy éppen a brazil termelők a versenytársaik. Így egy benchmarkingban, adatmegosztásban és közös gondolkodásban lehetőségek és előnyök rejlenek – folytatta dr. Búza László, aki kérdésünkre válaszolva értékelte a sertéstenyésztési ágazat helyzetét. A már említett probléma mellett az aktualitások között szólt arról, hogy Magyarországon cél a GMO-mentes termelés – azaz a genetikailag módosított összetevőktől mentes takarmányozás és az antibiotikum-csökkentés.

A szerdai és csütörtöki tudományos tanácskozás után pénteken böllérnapot rendeznek. László Ivett, a rendezvényt szervező Georgikon Hallgatói Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, hogy három sertés levágása után lesz hurka- és kolbásztöltés, s a hallgatói csapatok főzőversenyen vehetnek részt. Egyelőre e rendezvény zártkörű, de tervezik, hogy az elkövetkezendő években akár nyitottá is válhat az érdeklődők előtt.