Az agrárium legfontosabb aktualitásairól adott tájékoztatást a tárcavezető Hévízen

Több évtizede neuralgikus pontnak számít a hazai mezőgazdaságban az osztatlan közös földtulajdon problémája. Nem véletlen, hogy a miniszter ezzel kezdte előadását. Ma az országban még mindig 2,5 millió hektár földterület tartozik a korszerű termelést nehezítő, osztatlan közös földtulajdon besorolásba. Jellemző, hogy az említett területeknek a földhivatali nyilvántartás szerint 4 millió 600 ezer tulajdonosa van. A helyzet rendezését, a földkiméréseket nehezíti, hogy a tulajdonosok nem sok esetben érhetők el, a terület továbbörökléséről nincsenek információk. Az Agrárminisztérium javaslatot tervez benyújtani a rendezetlen tulajdonosi hátterű, felaprózódott birtokok helyzetének rendezése érdekében.

A miniszter tájékoztatása szerint a javaslat több oldalról foglalkozik a problémával, például felül kell vizsgálni az öröklésre vonatkozó jogszabályokat is. Például az 5 aranykoronánál kisebb területeket nem lehetne örökölni (jelenleg vannak olyan tulajdonosok is, akik század aranykoronákkal rendelkeznek). Több örökös esetén az érintetteknek meg kellene állapodniuk abban, hogy kinek a nevére kerüljön a tulajdon, hogy ésszerű határ alá ne aprózódjon szét a termőföld.

A minisztérium azt javasolja, hogy az állam vásárlóként lépjen fel a rendezetlen tulajdonosi háttérrel bíró birtokok tekintetében, majd egy „egységes” birtokméret kialakítását követően értékesítse tovább azokat. Eszerint a rendezési folyamatot egy később meghatározandó ideig lehet majd kérvényezni, és új vonásai közé tartozik, hogy a korábbi szabályozással szemben minden típusú osztatlan közös tulajdonra kiterjed, az erdőkre is.

Vízgazdálkodás

Dr. Nagy István közölte, hogy a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási program végrehajtásának elindítása az idei év egyik legfontosabb feladata. A gazdálkodók számára elérhető öntözővíz mennyiségének növelése érdekében a kormány 2020 és 2030 között évi 17 milliárd forintot biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, valamint 2019 és 2024 között összesen 34,8 milliárd forint pluszforrásról gondoskodik az öntözést szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra magas fokú működtetésére. Ennek érdekében az idei év első felében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, amelynek elsődleges feladata a termelők segítése a gazdaságilag és környezetileg is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.

– A minisztérium stratégiai célja, hogy 2024-ig 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága. Tisztában vagyunk azzal, hogy az öntözésfejlesztés nem egy egyszerű beruházás a termelők számára, hanem egyfajta váltás a gazdálkodás módjában is – mondta dr. Nagy István, majd hozzátette, hogy a koncepció alapvetően a felszíni vízből történő öntözésre épül, mely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2018. elején elvégzett második körös öntözési igényfelmérésben jelzett termelői igényekhez igazodik. Az igényfelmérés során a jelenleg működő 68 víztestre épülő öntözőrendszer hatásterületén mintegy 270 ezer hektárnyi területre vonatkozóan jeleztek új öntözési igényt a termelők. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet gazdaságossági számításai alapján készül egy olyan öntözésgazdaságossági modell, amely a gazdálkodók számára lehetővé teszi az öntözéses gazdálkodásra való áttérés előnyeinek mérlegelését. Ez a modell a most készülő új, elektronizált engedélyezési eljárásban lesz elérhető előreláthatóan 2020-tól.

Támogatások

Jól halad a mezőgazdasági termelők tavalyi kérelmezése alapján a közvetlen, és a termeléshez kötött kiegészítő támogatások kifizetése, hangzott el a konferencián. A közvetlen támogatások tavalyi kérelmezése alapján 2018-ban 188 milliárd forint kifizetésére került sor. Ezt követően 2019. január 1. és 24. között 13 jogcímen 40,46 milliárd forintot utaltak. Az elkövetkezendő időszakban várhatóan további 190 milliárd forint kifizetése várható, s a Magyar Államkincstár idén is március 31-ig tervezi befejezni a legtöbb termelőt érintően a kifizetési folyamatot. A termeléshez kötött közvetlen támogatásoknál a tavalyi kérelmekre 2018-ban már 6 jogcímen több mint 27 milliárd forint értékben történtek kifizetések, 2019-ben pedig 7 jogcímen közel 6 milliárd forintot folyósított a kincstár a termelőknek.

Utóbbiak versenyképessége érdekében, mint a miniszteri tájékoztatóban elhangzott, a Vidékfejlesztési Programban megítélt mintegy 1300 milliárd forint támogatás csaknem fele, 620 milliárd forint beruházási célokat szolgál. A fejlesztések zömében már megkezdődtek, egy részük pedig hamarosan befejeződik.

Speciális cégforma

Változhat az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó szabályozás. Az agrártárca vezetője erről elmondta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslata alapján megszűnne a jelenlegi családi gazdasági forma és helyette egy új, jogi személyiséggel rendelkező, speciális cégforma kerülne bevezetésre. Jelenleg az Agrárminisztérium a Pénzügyminisztériummal és a kamarával közösen vizsgálja a gazdálkodók számára kedvezőbb gazdasági környezet kialakítását elősegítő adórendszer átalakításának lehetséges irányait, és közreműködik majd a részletszabályok kidolgozásában.

Állattenyésztés

Az EU Közös Agrárpolitikája a szántóföldi növénytermesztésnek kedvez, ennek ellenére 2010-től sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét. Ezt a gazdafórum résztvevői számára a KSH és az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai igazolták, amelyek szerint 2010-hez képest 2017-ben jelentősen nőtt az ágazat kibocsátása. Az állatállományt a sertések esetében sikerült szinten tartani, a szarvasmarhák száma pedig tavaly is növekedett.

– Az állati termékpályák jövőjét meghatározza a hozzájuk kapcsolódó feldolgozóipar nagymértékű koncentrációja. A fogyasztói igények a hőkezelt, konyhakész termékek értékesítésének irányába mutatnak, melyeknek magasabb az előállítási költsége. Jól működő integrációk kellenek feldolgozók és termelők között. Érdekünk a lehető legmagasabb szintű állategészségügyi státusz fenntartása hazánkban, ami csökkenti a termelési kockázatokat és támogatja exportunkat. A takarmányozási költségek 50-70 százalékot jelentenek az állattenyésztés költségszerkezetében. Ezek csökkentése, a hatékonyabb takarmányozás kulcskérdés – említette az állattenyésztés jövőjének néhány fontos feltételét az agrárminiszter.