Megkezdődött a lehalászás Zalában

Karácsonyra nagy mennyiségű halra van szükség

Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke többek között a növekvő keresletről adott tájékoztatást.

– Biztosítanunk kell a karácsonyi ellátást, de a nagyobb cégeknek már korábban meg kell kezdeniük az őszi lehalászást. Hiszen akinek sok tava van, annál tovább tartanak az őszi munkák. Az év végére megnövekvő igények kielégítésén kívül azért is fontos ezzel a munkával karácsonyig végezni, hogy a Dunántúlon levő völgyzáró gátas tavakba újabb vizet tudjunk télen fogni. Ha csak tavasszal engednénk le a vizet ezekről a tavakról, akkor nem biztos, hogy ismét megtelnének a tenyészszezon kezdetére, április közepére. A sok tavat üzemeltető cégeknek ezért is el kellett kezdeni a lehalászást október elején – adott tájékoztatást dr. Németh István a tógazdasági lehalászás időzítéséről.

A szakmaközi szövetség elnöke, egyben a 80 halastavon termelő Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója arról is szólt, hogy a hosszú ideje tartó meleg, aszályos időjárás nem kedvez a halgazdaságoknak.

– Ilyenkor a tavainkból, amellett, hogy közvetlenül szállítunk értékesítésre, a halak nagy részét az úgynevezett telelőmedencékbe visszük át. Várjuk a lehűlést és az esőt, mert a jelenlegi időjárás miatt a halak ezen a hőmérsékleten még ennének. Amíg a víz hőmérséklete nem hűl 12 fok alá, addig a halak táplálkoznak. Viszont a kisebb méretű telelőkben nem táplálhatjuk őket, mert ammónia képződne a vízben, ami megmérgezhetné az állományokat. A vízre telepített levegőztetőgépekkel mesterségesen biztosítjuk a megfelelő körülményeket. Tehát nagyon fontos lenne a csapadék, hogy visszateljenek a tavaink, azért is, mert meg kell kezdeni a halivadék, valamint az egy- és kétnyaras tenyészhalak halászatát, ez utóbbiakat visszahelyezzük a tavakba. Az emberek nagy része talán nem tudja, hogy az étkezésre szállított pontyok háromévesek, mi úgy mondjuk, háromnyarasak. Három év alatt nőnek meg 1,5-2 kilósra, hogy piacra kerülhessenek – engedett bepillantást dr. Németh István a haltenyésztés periódusaiba. Az említett telelőkben készítik elő a kopoltyúsokat az exportra, illetve a hazai halboltokba, áruházakba történő szállításra.

Megemlítette: a horgászegyesületekben most folynak az őszi haltelepítések, és a körülbelül 400 ezer horgász hobbijához szükséges jövő évi zsákmányt is zömmel a tógazdaságokból szállítják a horgásztavakba.

A tavalyi árbevétel csökkenhet

Érdeklődésünkre a szakember elmondta továbbá, hogy a tógazdaságok tavalyi 13,5-14 milliárd forint közötti árbevétele idén csökkenhet. Ennek több oka van, részben a kormoránok és a tavaszi belvizek okozta károk, továbbá a már említett rendkívüli nyári hőség és aszály, ami miatt bizonyos területeken oxigénhiányos halelhullás történt. – Most valamennyi halfajt, a süllőt, a csukát, a harcsát, a busát, a keszegféléket és a pontyot halásszuk, válogató asztalon válogatjuk, és telelőkbe tesszük valamennyit. Keszegféléket elsősorban horgászoknak értékesítünk, a süllő, csuka, harcsa többsége exportra megy, de a horgászokat is kiszolgáljuk ezekből a ragadózókból. A hazai halboltokba azonban legnagyobb mennyiségben ponty kerül, esetleg kárász, keszeg és busa. A keresletről érdeklődve növekedésről adott információt a szakmaközi szervezet elnöke.

Elmondta, hogy míg a rendszerváltáskor a hazai átlagos halfogyasztás évente fejenként 2,5 kilogramm volt hazánkban, addig ma 6 kilogramm. De ez is messze elmarad a 25 kilós EU-átlagtól. – Ha lassan is, de emelkedik Magyarországon a kereslet, igaz, elsősorban a feldolgozott termékek iránt. A halfilét, halszeletet, a kész halászlét könnyebb eladni, mint az élő halat, noha utóbbi sokkal olcsóbb.