Az üzleti bizalomról készített felmérést az MKIK

A negyedéves konjunktúramutató tíz komponensből áll, a jelenlegi és várható üzleti helyzet és jövedelmezőség, a beruházási aktivitás várható alakulása, a jelenlegi rendelésállomány, az elmúlt negyedéves és várható termelési szint, a létszám várható változása, valamint a kapacitáskihasználás várható alakulása alkotja. Mindezek alapján a teljes mintában 300 kis- és középvállalkozás, továbbá 100 nagyvállalkozás vezetőjének válaszait összegezték az üzleti konjunktúráról, illetve a bizonytalanságról alkotott véleményük szerint. A 2018. júliusi adatfelvétel eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon az üzleti bizalom szintje kis mértékben meghaladja az előző negyedévi értéket: a negyedéves konjunktúramutató az áprilisi 39 pontról 42 pontra emelkedett. Ez a negyedéves konjunktúrakutatás kezdete, 2010 óta az eddigi legmagasabb érték. A negyedéves bizonytalansági mutató értéke 26 pontos szinten áll, amely 2 ponttal alacsonyabb az előző negyedévben mérthez képest. Ez pedig arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése kis mértékben egyöntetűbbé vált az áprilisi felméréshez képest.

Azonban csak a kis- és középvállalkozások körében vizsgált üzleti bizalmi szint vonatkozásában a 2017 júliusa óta tartó emelkedő tendencia megszakadt: a kkv körkép konjunktúramutató az áprilisi 38 pontról 34 pontra csökkent. A kkv körkép bizonytalansági mutató értéke 4 ponttal csökkent a 2018. áprilisi adathoz képest, jelenleg 30 ponton áll, ami azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozások véleménye is egységesebbé vált.

A negyedéves konjunktúramutató értéke az építőipari, illetve a kereskedelmi vállalkozások (rendre +45 pont) esetében a legmagasabb, a feldolgozóipari cégek körében +41 ponton áll, míg az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégekre vonatkozóan (+39 ponttal) a legalacsonyabb.

A cégeket tulajdonszerkezet szerint vizsgálva kiderült, hogy a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok körében +39, a külföldi (rész)tulajdonú vállalkozások esetében pedig +49 pont a negyedéves konjunktúramutató értéke. Miközben a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások esetén az előző negyedévhez képest lényegében nem változott a mutató, a külföldi (rész)tulajdonú cégek körében 10 ponttal növekedett. Exporttevékenység szerint a negyedéves konjunktúramutató értéke a döntően exportáló vállalkozások körében a legmagasabb (+50 pont), a részben exportálók esetében +42 ponton áll, míg a nem exportáló cégek körében csupán +39 pont.

A tíz komponensből álló almutatók esetében megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői lényegesen optimistábban ítélik meg cégük jelenlegi rendelésállományát, jelenlegi jövedelmezőségét, elmúlt negyedéves termelési szintjét, jelenlegi, valamint várható üzleti helyzetét, miközben a beruházások, valamint a termelési szint alakulásával kapcsolatos kilátások jelentősen negatívabbak a 2018. áprilisi szinthez viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest jelenleg a létszám, valamint a beruházási aktivitás várható alakulása kivételével az összes többi komponens esetében pozitívabbak a cégek várakozásai.