Kapu nyílik Zalára, s régiónknak a világpiacra

– Egy ilyen logisztikai létesítménynek a jelentőségéről szólva nyugodtan vonatkoztassunk el Zalaegerszegtől – kezdte a szakértő. – Jelentőségét tekintve a Nyugat-Dunántúlról van szó. Ezen a területen körülbelül 1,4 millióan laknak, és az ország nemzeti össztermékének közel 18-19 százalékát állítják elő. A zalaegerszegi helyszín azért jó, mert a szlovéniai Koper adriai kikötő felől vezető vasúti útvonal, az RFC korridor Ljubljanán és Őriszentpéteren, Zalaegerszeg–Zalaszentivánon keresztül vezet Budapest felé. Magyarország tengeri forgalmának 67–69 százaléka az adriai kikötőkön keresztül valósul meg. Magyarországnak ezen az útvonalon jelenleg nincs megállója, csupán egyetlen, a főváros. Azoknak a területeknek, amelyeken nem áll meg az áru, csak tranzitként átmegy, esélyük nincs arra, hogy komoly feldolgozóipar, jelentős hozzáadott érték termelődjön. Az olyan régiónak kevés az esélye arra, hogy a befektetővonzó képességét kiaknázza. A világgazdaságból ismerjük, hogy ahol az áruk megállnak, ott tudnak értéket teremteni, illetve az árukon ott lehet értéktöbbletet adó beavatkozásokat végrehajtani.

Firbás György a logisztikai központ és konténerterminál gazdaságfejlesztő hatását több jelentős fejlesztéssel összhangban tartja kiteljesedőnek. Az M76-os gyorsforgalmi úttal, a létrejövő M86-os Szombathely és Körmend közötti szakasszal, az M8-as és az M9-es utakkal, továbbá a Hévíz-Balaton Airporton tervezett 6,6 milliárdos állami beruházással együtt. Így Zalaegerszeg olyan infrastruktúrával ellátott gazdasági régió középpontjában lesz, amiből még egy nem létezik az országban.

– Két oldala van ennek a fejlesztésnek. Kaput nyitunk vele Zalára és a régióra, illetve a régiónak kaput nyit majd a világpiacra. Nemcsak a nagy cégek kiszolgálásáért fog épülni a központ, a helyi kkv-k versenyképességét is növelni tudja – mondta végül.

E témákról a II. Mobil kiállításon is tájékozódhatnak a látogatók.