A szociális vállalkozások célja a hátrányos helyzetben lévő tagok munkahely teremtése

Egyebek mellett erről is beszélt Lehel Andrásné, a Belügyminisztérium szociális szövetkezeti koordinációs osztályának vezetője, aki a Zala megyei foglalkoztatási paktum múlt heti konferenciáján tartott előadást.

A szociális gazdaság az üzleti és az állami szektor között helyezkedik el. Célja a hátrányos helyzetben lévő tagjainak munkahely teremtése s jövedelemhez juttatása, de a szociális szövetkezet nem egyenlő a közfoglalkoztatással, emelte ki. A tagok a munkájukkal közvetlenül részt vesznek a termelésben, ezért részben vagy egészben a megtermelt javakból  részesedhetnek.

Hazánkban 300, közfoglalkoztatás alapján szerveződött szociális szövetkezet működik, ezek több mint harmada növényi alapú feldolgozással, tartósítással és kereskedelemmel foglalkozik. Szolgáltatási tevékenységet nyújt 60, elsődlegesen mezőgazdasági termelést folytat 30 szövetkezet, a turizmusba és az építőiparba 18-18 szociális gazdaság kapcsolódott be.

Találni emellett varrodát működtető, állati eredetű termékek feldolgozásával, kereskedésével foglalkozó szövetkezetet is. A sikeresebb gazdaságokra jellemző a saját márka, az internetes kereskedelem, a minőségi termék, a helyben felhasználható pénz, illetve utalvány alkalmazása. Bár elsősorban a helyi igények kielégítése a céljuk, több szövetkezet termelői piac működtetésével a település határain túl is sikeres.

Emellett megjelentek speciális kínálattal: gluténmentes tésztát kínáltak, elektronikai termékeket bontanak szét, halastavat működtetnek, bérmunkát vállalnak, és előfordul a teljes körű szolgáltatás a gyártástól a beépítésig például az asztalosiparban. A fejlesztés iránya az innovációtól függ, a szolgáltatások körét lehet bővíteni, egyedi termékek gyártását vállalni, a már meglévő tevékenységek körét kiszélesíteni a több lábon állás jegyében, emelte ki.

Mindezen tevékenységek gazdasági haszna mellett a szociális szövetkezetek közösséget is építenek. Bekapcsolódnak a munkavállalók oktatásába, a szociális programok lebonyolításába, a közétkeztetésbe. A helyi foglalkoztatással tehát a szövetkezet javítja az életminőséget.

Az osztályvezető szólt arról is, hogy mutatkoznak problémák. Ezek többek között arra vezethetők vissza, hogy a közfoglalkoztatás egyik formájának tekintik a szociális szövetkezeteket, noha nem arra hívták életre. A piac által keresett és megfizetett tevékenységet, terméket, szolgáltatást kell kiválasztani az eredményes működés érdekében.

Ha ez sikerül, akkor a folyamatos piackutatásra és a gazdasági tervezésre is figyelni kell, no meg a vezetésre alkalmas szakemberek kiválasztására.

Az osztályvezető elmondta, hogy a minisztérium segíti az önkormányzatokat, hogy a közfoglalkoztatást szociális szövetkezetté alakítsák át. Ez elsősorban módszertani támogatást jelent, a szociális gazdaság fenntartható működésének elősegítése érdekében. Segítenek a finanszírozási lehetőségek megismerésében is, de a Belügyminisztérium a közfoglalkoztatás alapjain már létrehozott szociális szövetkezet részére semmilyen formában nem nyújt pénzügyi támogatást, hangsúlyozta végezetül Lehel Andrásné.