Jó reggelt, Zala megye!

Szeretem a csokisat, a pudingosat, a gyümölcsöset, a krémeset, a keltet, a rétest, a habosat, a töltöttet, a lekvárosat, a sósat, a grillázsosat...

Olyan vagyok, mint a csokiimádó Gombóc Artúr. Csak jómagam a süteményfanatikusok táborát gyarapítom. Okot pedig mindig találok egy kis nasira.

Ha szomorú vagyok, egy harapás desszerttel kicsit édesebb lesz a keserűség. Amikor vidám vagyok, akkor sem vonom meg magamtól a finomságot: még derűsebbnek látom a világot.

Ha túl vagyok egy nehéz napon, megjutalmazom magam. A hab ilyenkor a torta. Azonban az édességek nem tűnnek el olyan gyorsan az ember karosszériájáról, mint amilyen sebtiben fel lehet falni a tányérról.

Minap a tükörben nézegetve megállapítottam: kigömbölyödtem a sok sütitől. Ennek dacára, bánatomban, gyorsan be is burkoltam egy linzert...