2023.11.30. 07:30
Kákiszilva szezon - akár februárig
Lassan 10 éve, hogy először találkoztam a mindenre nyűgre gyógyír csodagyümölcsként elhíresült datolyaszilvával, amely ki tudja honnét kapta a magyar nevét, hiszen sem a szilvához sem a datolyához nincs köze.
Kedvelt téli gyümölcsünkké válhat a datolyaszilva. Az érettet ehetjük hámozva, vagy kikanalazhatjuk akár a héjából is
Fotó: Fincza Zsuzsa
Hivatalos neve: Diospyros kaki, magyarul mondják kákiszilvának is, több országban egyszerűen csak "kákiként" ismerik. A név a kínai jelentéséből ered, az ősi gyógyászatukban használt kifejezésből a "ka"=lélek, és a "ki"=energia összekapcsolásából származik, teljes nevén: az istenek eledele, a lélek energiája. Nem voltam elragadtatva tőle, mert félig éretten kóstoltam, ami egy ideig elvette tőle a kedvemet: borzasztóan fanyar volt, órákra lebutította az ízlelőbimbóimat, s taplóvá szárította a szám bélését. Azóta kiderítettem, hogy mindezt a gyümölcsben lévő oldható tanninok, azaz a csersavak nyálkafehérjékhez való kötődése okozza, ami megakadályozza, hogy azok hidratálják a szánkat. A kákiszilvának is több fajtája ismert, az elfogadottságát, népszerűségét a fanyarságának mértéke határozza meg, amely összefügg a bioaktív vegyületek, különösen a tanninok jelenlétével és specifikus mennyiségével. Az erősen fanyar fajtákban a gyümölcs ehető részében és a héjában is vízben oldható óriás tanninsejtek találhatók, a fanyar íz érleléskor lecsökkenhet és ehetővé válik a gyümölcs - ennek oka lehet, hogy az oldható tanninok oldhatatlanná polimerizálódnak, ami csökkenti a fanyarságot. A másik kategória a kevésbé, vagy egyáltalán nem fanyar kákiszilva fajták amelyek éretten édesek, a magas karotinoid tartalom mellett csak kevés csersavat tartalmaznak. Nos, nekünk valószínűleg ilyen fajtákkal van dolgunk.
![](https://cdn.zaol.hu/2023/11/AsINk31K_xkmBtC5pkuAQ8fBjx2lKZbS5O39aBKt9mU/fit/1200/901/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ1NWM0NDUzZjdkYzRhOTNiZjgwZDkxM2NkOTNhYzlj.jpg)
Fotó: Fincza Zsuzsa
Egyébként is érdekes gyümölcs, az ébenfafélék kiterjedt, legalább 700 tagú családjának hangavirágú nemzettsége, az ősök bölcsője Délkelet-Ázsiában, Kínában és Indiában ringott, de ma már az egész szubtrópusi és szubmediterrán világon elterjedt, ami alátámasztani látszik a gyümölcs jó hírét. Hazánkban sem ismeretlen már, főleg, hogy szűkebb pátriánkban, Zalában a Becsehely környéki datolyaszilva ültetvényen még "szedd magad" akcióban is beszerezhető a gyümölcs.
![](https://cdn.zaol.hu/2023/11/Xv3kiPyuFu5vdPjc4Afpqr8LTn_E2u4FzG_36KElbLA/fit/1200/901/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2QyOTQxZmU4Nzk2YTQwMDE4OTIzNzNkYzI1NmEyMGM2.jpg)
Fotó: Fincza Zsuzsa
Még keményen, úgymond, szedéséretten októberben leszüretelik, hűvös helyen tárolják, majd utó érlelik. Védett helyre ültetve a mi kertünkben is megélhet. Mifelénk is több fajta ismert, a legnépszerűbb a Jiro, a Rojo Rosso, Rojo Brillante, a Fuyu-k. A szakemberek azt javasolják, hogy mindig konténeres csemetét válasszunk, mert a kákifa rosszul tűri a szabadgyökeres ültetést. A legjobb számára a jó vízelvezetésű talaj, a teljes napsütötte hely. Ha kevés tápanyaggal kell beérnie, lassan növekszik és korán lehullajtja a leveleit, a túltrágyázás viszont túl sok levelet és gyümölcshullást okozhat. A fa szárazságtűrő képessége elég jó, de ha szomjazni kénytelen, a következő évben kevesebbet terem. Nyár közepén, amikor a gyümölcsök aprók, egy részük lepotyog, a gyümölcsészek úgy mondják: a "válogat" a fa, ettől nem kell kétségbe esni, ez természetes folyamat. Ősz utolsó fertályában szüretelik, utóérésű gyümölcs, ha jól tárolják, még februárban is friss marad. Az érés gyorsítására több módszer ismert, a legnépszerűbb: almával együtt zacskóba csomagolják és pár nap alatt édessé, ehetővé puhul.
![](https://cdn.zaol.hu/2023/11/tPjb1fwG3OUbM50fnoUeGCG6wVNWx1MvoBilnqR81TI/fit/1200/901/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzczNTYyYmJkMTNlNDQ0ZTNhZWU0YjA5ODNiZWM4NGM2.jpg)
Fotó: Fincza Zsuzsa
Szerencsésnek mondhatom magam, mert fogadott testvéremtől már több éve minden ősszel kapok egy kisebb rekesznyi Jánka-hegyen termett kákiszilvát, így nem szorulok rá, hogy drága pénzen a boltban vegyem meg az egzotikus gyümölcsöt, aminek az íze - a zalai termelők szerint - meg sem közelíti a saját kertben termettét.
![](https://cdn.zaol.hu/2023/11/yqobk5Jul_25wucsBxmBiSZRvHwgEp7ND1YCh3rlh2o/fit/1200/901/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzdmNzYzNjY1MzNkZjRiOTRhZGRiNWIzNDVhMThmYWYz.jpg)
Fotó: Fincza Zsuzsa
A narancssárga kákiszilva, mint már a színéből is sejthető, kiváló béta-karotin forrás, jelentős az A-, a C-, az E- és a P-vitamin tartalma, de gazdag ásványi anyagokban és nyomelemekben is. A távol-keleti népek már évszázadokkal ezelőtt rájöttek, hogy a kákival gyógyítani is lehet, nem véletlen, hogy megtaláljuk a fennmaradt legősibb gyógynövénylajstromokban is. A kínaiak általában a gyümölcs kipréselt levét itatták a betegekkel és a vérszegény gyerekekkel. Kúrálták vele a légúti megbetegedéseket, a magas vérnyomást, gyógyították a szájban kialakult sebeket, aftákat, serkentették a hajnövekedést. A legújabb kutatások szerint remek természetes szívvédő medicina, rendszeres fogyasztása csökkenti a szívroham kockázatát. Égési vagy egyéb sebeinket bátran bekenhetjük a káki húsával, kellemesen hűsíti és gyorsítja a gyógyulást.