2023.11.30. 07:30
Kákiszilva szezon - akár februárig
Lassan 10 éve, hogy először találkoztam a mindenre nyűgre gyógyír csodagyümölcsként elhíresült datolyaszilvával, amely ki tudja honnét kapta a magyar nevét, hiszen sem a szilvához sem a datolyához nincs köze.
Kedvelt téli gyümölcsünkké válhat a datolyaszilva. Az érettet ehetjük hámozva, vagy kikanalazhatjuk akár a héjából is
Fotó: Fincza Zsuzsa
Hivatalos neve: Diospyros kaki, magyarul mondják kákiszilvának is, több országban egyszerűen csak "kákiként" ismerik. A név a kínai jelentéséből ered, az ősi gyógyászatukban használt kifejezésből a "ka"=lélek, és a "ki"=energia összekapcsolásából származik, teljes nevén: az istenek eledele, a lélek energiája. Nem voltam elragadtatva tőle, mert félig éretten kóstoltam, ami egy ideig elvette tőle a kedvemet: borzasztóan fanyar volt, órákra lebutította az ízlelőbimbóimat, s taplóvá szárította a szám bélését. Azóta kiderítettem, hogy mindezt a gyümölcsben lévő oldható tanninok, azaz a csersavak nyálkafehérjékhez való kötődése okozza, ami megakadályozza, hogy azok hidratálják a szánkat. A kákiszilvának is több fajtája ismert, az elfogadottságát, népszerűségét a fanyarságának mértéke határozza meg, amely összefügg a bioaktív vegyületek, különösen a tanninok jelenlétével és specifikus mennyiségével. Az erősen fanyar fajtákban a gyümölcs ehető részében és a héjában is vízben oldható óriás tanninsejtek találhatók, a fanyar íz érleléskor lecsökkenhet és ehetővé válik a gyümölcs - ennek oka lehet, hogy az oldható tanninok oldhatatlanná polimerizálódnak, ami csökkenti a fanyarságot. A másik kategória a kevésbé, vagy egyáltalán nem fanyar kákiszilva fajták amelyek éretten édesek, a magas karotinoid tartalom mellett csak kevés csersavat tartalmaznak. Nos, nekünk valószínűleg ilyen fajtákkal van dolgunk.
Egyébként is érdekes gyümölcs, az ébenfafélék kiterjedt, legalább 700 tagú családjának hangavirágú nemzettsége, az ősök bölcsője Délkelet-Ázsiában, Kínában és Indiában ringott, de ma már az egész szubtrópusi és szubmediterrán világon elterjedt, ami alátámasztani látszik a gyümölcs jó hírét. Hazánkban sem ismeretlen már, főleg, hogy szűkebb pátriánkban, Zalában a Becsehely környéki datolyaszilva ültetvényen még "szedd magad" akcióban is beszerezhető a gyümölcs.
Még keményen, úgymond, szedéséretten októberben leszüretelik, hűvös helyen tárolják, majd utó érlelik. Védett helyre ültetve a mi kertünkben is megélhet. Mifelénk is több fajta ismert, a legnépszerűbb a Jiro, a Rojo Rosso, Rojo Brillante, a Fuyu-k. A szakemberek azt javasolják, hogy mindig konténeres csemetét válasszunk, mert a kákifa rosszul tűri a szabadgyökeres ültetést. A legjobb számára a jó vízelvezetésű talaj, a teljes napsütötte hely. Ha kevés tápanyaggal kell beérnie, lassan növekszik és korán lehullajtja a leveleit, a túltrágyázás viszont túl sok levelet és gyümölcshullást okozhat. A fa szárazságtűrő képessége elég jó, de ha szomjazni kénytelen, a következő évben kevesebbet terem. Nyár közepén, amikor a gyümölcsök aprók, egy részük lepotyog, a gyümölcsészek úgy mondják: a "válogat" a fa, ettől nem kell kétségbe esni, ez természetes folyamat. Ősz utolsó fertályában szüretelik, utóérésű gyümölcs, ha jól tárolják, még februárban is friss marad. Az érés gyorsítására több módszer ismert, a legnépszerűbb: almával együtt zacskóba csomagolják és pár nap alatt édessé, ehetővé puhul.
Szerencsésnek mondhatom magam, mert fogadott testvéremtől már több éve minden ősszel kapok egy kisebb rekesznyi Jánka-hegyen termett kákiszilvát, így nem szorulok rá, hogy drága pénzen a boltban vegyem meg az egzotikus gyümölcsöt, aminek az íze - a zalai termelők szerint - meg sem közelíti a saját kertben termettét.
A narancssárga kákiszilva, mint már a színéből is sejthető, kiváló béta-karotin forrás, jelentős az A-, a C-, az E- és a P-vitamin tartalma, de gazdag ásványi anyagokban és nyomelemekben is. A távol-keleti népek már évszázadokkal ezelőtt rájöttek, hogy a kákival gyógyítani is lehet, nem véletlen, hogy megtaláljuk a fennmaradt legősibb gyógynövénylajstromokban is. A kínaiak általában a gyümölcs kipréselt levét itatták a betegekkel és a vérszegény gyerekekkel. Kúrálták vele a légúti megbetegedéseket, a magas vérnyomást, gyógyították a szájban kialakult sebeket, aftákat, serkentették a hajnövekedést. A legújabb kutatások szerint remek természetes szívvédő medicina, rendszeres fogyasztása csökkenti a szívroham kockázatát. Égési vagy egyéb sebeinket bátran bekenhetjük a káki húsával, kellemesen hűsíti és gyorsítja a gyógyulást.