Tartalomgyártó lennél? Várd meg, míg 18 leszel!

Fiatalkorúak a közösségi médiában

A fiatalok túl korai online jelenléte folyamatos kihívást jelent a közösségi média platformok számára a fiatalok magánéletének, valamint adatainak védelme és az ehhez kapcsolódó jogszabályoknak való megfelelés miatt. A közösségi média (így a TikTok, Instagram, Twitter, YouTube, Snapchat, Facebook stb.) általános gyakorlata, hogy a 13 év alattiakat kizárja a felhasználók közül, azonban a korhatárt el nem érők így is létre tudnak hozni saját fiókot, hiszen valódi korukat senki sem ellenőrzi. Napjaink népszerű huszonéves youtuberei közül többen is 13–14 évesen hozták létre csatornájukat, valamint a TikTok-nak is hatalmas felhasználói rétegét adják a kiskorúak. E tekintetben nemcsak a közösségi média szolgáltatók, de a szülők lehetőségei is korlátozottak, hiszen a regisztrációkat nehéz visszakövetni, monitorozni.

Várd meg, míg 18 leszel!

Habár a fiatalok 13 évesen már jelen vannak a közösségi médiában, és a tartalomgyártás szabadsága is adott számukra, a felnőttek mégsem tartják jó ötletnek, hogy valaki 18 éves kor alatt tartalmat gyártson, illetve osszon meg. Az Ifjúságkutató Intézet nemzetközi kutatásában Magyarország mellett további 11 közép-európai ország felnőttjeit kérdezte arról, hány éves kortól tartják megengedhetőnek, hogy a fiatalok önmagukról készült videókat töltsenek fel az internetre.

Az eredmények azt mutatják, a kutatásban részt vett országok egyöntetűen nem tartják e tekintetben elfogadhatónak a 13 évest kort; a magyaroknak mindössze 1%-a véli az ellenkezőjét. Minden vizsgált államban, a legnagyobb arányban (34%) a 18 éves kort tartják a legalkalmasabb életkornak; a magyarok (42%) mellett a horvátok (44%) emelkednek ki a felnőttkor határának hangsúlyozásában.

Összefüggés látható továbbá a vélemények és az életkor között: a 18–39 évesek korábban engedélyeznék a videófeltöltést, mint az idősebbek, de zömében ők sem 13 évesen. Emellett a megkérdezettek jó része (15%) nem tudott válaszolni a kérdésre, jellemzően a szlovákok (28%), a szlovénok (26%) és a szerbek (24%), míg a leghatározottabbnak a románok (0%) és a horvátok (1%) bizonyultak a kérdésben.

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023. áprilisában készült összesen 12 ezer, országonként 1000 fős reprezentatív mintával. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára.