Megszólalt a 227 éves Klügel-orgona

Major Zsolt, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület elnöke elmondja, miután ő kezdeményezte az orgona múzeumi restaurálását.

– Nemesapátiban évekkel ezelőtt egy programról egyeztettünk Szeghy Csaba plébánossal, s a beszélgetés során a szó a vöcköndi katolikus templomban lévő, használaton kívüli, sérült, öreg orgonára terelődött. Ekkor jött az ötlet, hogy az egyesületünk által a Göcseji Falumúzeumban épített zalacsébi fatemplomban jó helye lehetne a hangszernek. Megkerestem a Göcseji Múzeum vezetőségét, akik örömmel fogadták a lehetőséget, a felajánlásunkat, s 2018-ban meg is történt az orgona átadása a múzeum részére, azzal a kikötéssel, hogy lehetőség szerint a restaurálására is sorkerül majd. Meg kell említenünk Deák Jenő vöcköndi kántor nevét is, aki több évtizeden át játszott Klügel orgonáján. A múzeum betartotta a vállalását, igaz, azóta eltelt öt év, de a hangszer immár csodálatosan szól a fatemplomban – mondja az orgona mentési folyamat elindítója.

Egy gondolat erejéig még térjünk vissza Vöcköndre, ahonnan nem mindennapi dolgok kerültek a nagyobb nyilvánosság elé:

– Vöcköndről egy sövényfalu házat vittek el a Szentendrei skanzenbe, ahol ezt a Nyugat-Dunántúlról mentett épületek között „Vöcköndi ház”-ként tartják nyilván. De innét került egy nagyon értékes relikviánk a Göcseji múzeumba, ahol most restaurálják azt az orgonát, ami hamarosan ismét megszólalhat Egerszegen. 1904-ben, az akkor új vöcköndi templomba került az 1796-ban, a kissomlyói evangélikus templomába készült, Klügel József kőszegi orgonaépítő alkotta barokk hangszer, amely aztán 2018-ig szólt a templomuk szertartásain. A hangszer műtárgyként is nagy kincs, amit a mi falunk eddig használt, s kívánom, hogy sikere legyen a falumúzeumban is - mondta büszkén Dóber Tamás a falu fiatal polgármestere.

Az orgonát darabokra kellett vágni, mert egészben nem lehetett lehozni a vöcköndi templom karzatáról. Amikor szétszedték a szakemberek, azzal szembesültek, hogy a burkolat belső felén feliratok láthatók. Mégpedig nemcsak szokásos bejegyzések, amelyek a hangszer felújításait hivatottak dokumentálni, hanem ennél jóval gazdagabb volt a tartalom. A klaviatúra melletti burkolat két tábláján olvashatók a feljegyzések, amelyekből kiderült, hogy az orgonát 1796-ban készíttette a Kissomlyói Evangélikus Egyház - a hozzá tartozó filiálékkal közösen 300 forintért.

Az orgona hangzásvilága is korabeli, ami kuriózumnak számít nemzetközi viszonylatban is. Az egymanuálos, 6 regiszteres barokk orgona felújítása a tervek szerint év végére vagy a jövő év elejére fejeződik be - tették közzé 2022-ben. Közben segélykoncerteket, s gyűjtéseket is szerveztek a restaurálás költségeinek előteremtésére, mígnem 2022, július 20-án, tette közzé Balaicz Zoltán polgármester a Facebook-oldalán, hogy összegyűlt a pénz a Zalaegerszegi Klügel-orgona felújítására. „Az International Music and Art Foundation jelentős összeggel támogatta az orgona felújítását, továbbá a sikeres jótékonysági koncert, a rengeteg adományozó és Mátyás István orgonaművész elhivatottsága is hozzájárult az álom megvalósulásához.” – írta a polgármester.

Nem sokkal előtte, 2022, június 11-én Szabó Judit kolléganőm a Zalai Hírlapban részletesen beszámolt riportjában arról, hogy miként zajlik a barokk hangszer felújítása a múzeumban. Írásában, az orgona jelentőségére Mátyás István zalaegerszegi származású orgonaművész, a bécsi Zeneakadémia tanára mutatott rá, akinek az érdeklődését rendkívüli módon felkeltette a vöcköndi hangszer, amikor tudomást szerzett a létezéséről. A múzeummal együttműködve nagyon sokat tett azért, hogy a felújítás megvalósulhasson. Tóth László zongoraművésszel és a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral jótékonysági koncertet adtak a felújítás javára a megyeszékhelyi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Mátyás István lapunknak kiemelte: azért is különleges ez a Klügel-orgona, mert eredeti állapotában maradt fenn, egyedüliként a Klügel cég hangszerei közül.

– A vöcköndi hangszer elkerülte az első világháborús rekvirálást, amikor elvitték a harangok és a homlokzati orgonasípok nagy részét hadianyagnak, a második világháborúban azonban a homlokzati sípjait jeladó kürtnek használták a faluban - említette Mátyás István.

Horváth Imre, a múzeum műtárgyvédelmi osztályvezetője dolgozott az orgonaházon:

– Amikor az orgona állapotát felmértük, még nem lehetett látni, hogy valamivel rosszabb a helyzet, mint amire számítottunk. Találtunk olyan sípokat is, amelyek szinte csak bele voltak szórva a belsejébe. A faanyag közepes állapotúnak mondható, eléggé rovarfertőzött, az orgonaszekrénybe pedig egerek raktak fészket, ilyen állapotban került hozzánk a hangszer. A fenyőfából készült szekrénytestet megtisztítottuk, fertőtlenítettük, a korhadt részeket megszilárdítottuk, és hamarosan befejeződik az eredeti festékréteg feltárása – említette.

A sípok meggyűrődtek, egy részük javíthatatlan volt, a többi azonban helyreállítható lett. Összesen 42 kisebb síp hiányzott, valamint a homlokzati sípok egy része is, ezeket újra el kellett készíttetni. Megmentésükön a Soproni Orgonaépítő Kkt. dolgozott. A rekonstrukció ugyanis két helyszínen zajlott: a soproni cég szakemberei a sípokat és a belső szerkezetet újították fel vagy gyártották újra. Az orgonaszekrényt a Göcseji Múzeum saját restaurátor-műhelyében újították fel a múzeum munkatársai. A szürkére festett szekrény az eredeti, sötétkék színét kapta vissza, s megújultak a díszítései is.

Mátyás Istvántól egy újabb kuriózumot is megtudhattunk, az orgona 1796-os kissomlyói avatásakor elhangzott beszéd az első protestáns, magyar nyelvű orgonaszentelő beszéd, amely nyomtatásban megjelent. Létezik ugyanis egy Prédikátori Tárház gyűjtemény, amelyben „a prédikátori hivatalra tartozó olyan dolgok egymás után röviden feltaláltatnak, és amelyeket a vele élni akaróknak hasznára kiadnak.” A beszédről írták: „Az Istennek orgonákkal való dicséretéről” Amely: „Mondatott Kis Somlyón 1796dik esztendőben, húsvét után második vasárnap, midőn az evangélikusok templomában az új orgona beállíttatott volna, Hrabowszky György prédikátor és senior által.”

A mesterien felújított, immár motoros orgona éke lett a falumúzeum zalacsébi fatemplomának. A közönség érdeklődését jelzete, hogy az Újra szól a Klügel orgona beavató koncertet háromszor kellett megismételni az érdeklők sokasága miatt. Az eredeti barokk orgona újra megszólalhatott olyan hangon, mint először, 1796-ban.